„Boole-algebra (informatika)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
321. sor:
Például az <math>y=x_1 \wedge x_2</math> ''konjunkciónak'' leegyszerűsített ábrázolással – két, sorba kapcsolt munkakapcsoló felel meg; a lámpa csak akkor ég (<math>y=1</math>), ha az <math>x_1</math> és <math>x_2</math> kapcsolók mindegyike zárt. A ''diszjunkciónak'' két, párhuzamosan kapcsolt munkakapcsoló felel meg; a lámpa akkor ég, ha vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a két kapcsoló zárt.
 
A logikai kapcsolásoknál még további részletektől is el szoktak tekinteni, és az áramköröket csak szimbolikusan ábrázolják.
 
Mivel a modern integrált áramkörök a fenti logikai alapösszefüggéseket vagy azok bonyolult kombinációját tartalmazzák egyetlen alkatrészként, ezért a modern gépek logikai vázlata egyben a kapcsolási rajzzal azonos. (Egy-egy integrált áramkör [[félvezető kristály]] általában csak több logikai szimbólum segítségével írható le.) Egészen magas szintű integrálásnál pedig egyetlen félvezető kristály egész [[digitális számítógépetszámítógép]]et tartalmaz. Ilyen esetben az alkatrész és a számítógép tervezése azonossá válik.
 
A kapcsolási algebra a ''szintézisben'' elemi logikai függvényeket – például negációkat, diszjunkciókat, konjunkciókat – olyan hálózattá kapcsol össze, amely előre megadott teljes logikai kapcsolatot állít elő. Az ''analízis'' viszont megadott hálózatot elemez.