„Bouvines-i csata” változatai közötti eltérés

a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ro:Bătălia de la Bouvines)
(→‎Előzmények: kékít.)
II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tournai]]ba. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.<ref name = "Xenophone"/>
 
Eközben a Német-római Birodalomban a [[welf]] IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozáskiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítését]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, mire válaszul Ottó ellene fordult.<ref name = "Xenophone"/>
 
Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben támadásuk két fronton indult meg, János délnyugaton szállt partra, míg Ottó északkelet felől tört be. János délre csalta II. Fülöp seregét, azonban Ottó nem volt elég gyors, és nem tudta kihasználni északon a kedvező alkalmat. Fülöp a visszavonuló János sakkban tartására [[VIII. Lajos francia király|Lajos herceget]] 800 lovaggal, 2000 egyéb lovassal és 7000 gyalogossal [[Poitou]]-ban hagyta, ő maga északra vonult, ahol új sereget szervezett, és megütközött Ottóval.<ref name = "Xenophone"/>
 
== A csata lefolyása ==