„Fehér” változatai közötti eltérés

26 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: new:तुयु; kozmetikai változtatások
a (r2.6.4) (Bot: következő módosítása: br:Gwenn (liv))
a (r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: new:तुयु; kozmetikai változtatások)
 
== A fehér fény ==
[[kép:CIE illuminant F4 and a blackbody of 2938K.svg|thumb|right|300px|F4 fluoreszcens sugárzó fényének spektrális eloszlása egy termikus sugárzóéval összehasonlítva. Mindkettő színhőmérséklete kb. 2900&nbsp;K<br />Egyiket is, másikat is fehérnek látjuk, ha egyéb fényforrás nincs jelen]]
A fénytanban megkülönböztetünk primer és szekunder sugárzókat. A primer sugárzók energiát vesznek fel valamilyen folyamattól, és azt fény formájában bocsátják ki. A szekunder sugárzók csupán a más forrásból származó fényt képesek reflektálni. Bármilyen színes fényt könnyű definiálni, a fehér fényt azonban nem.
Az élőlények – és így az ember – a törzsfejlődés során a Napból származó természetes '''nappali megvilágításhoz''' alkalmazkodtak, ezt érzékelik fehérként. Ez a megvilágítás viszont a napszaknak megfelelően változik. Ezért valamennyi ilyen természetes megvilágítást – kellő alkalmazkodás után – fehérnek tekintünk.<ref>Daylight illuminant: illuminant having the same or nearly the same relative spectral power distribution as a phase of daylight (Interntional Lighting Vocabulary)
 
A Nap sugárzása spektrálisan nem egyenletes, ehhez járul még a Föld légkörében létrejövő fényabszorpció. Ezért a természetes fehér fény kis mértékben eltér a 6500&nbsp;K korrelált színhőmérsékletű Planck-sugárzó spektrumától.
=== Fehér minták ===
Fehér minták különféle színminta atlaszokból<ref>{{cite web |url= http://redalyc.uaemex.mx/pdf/169/16928102.pdf |title=Locating Basic Spanish Colour Categories in CIE L*U*V* Space |first=Lillo, Moreira, Vitini, Martin |last=|work=redalyc.uaemex.mx |year=2009 |accessdate=9 November 2011}}</ref>
{| class= wikitable
Az ókori Egyiptomban a pompa és az öröm kifejezése volt.
 
A középkori Egyház a születés, a keresztelés és a főünnepek szimbólumaként használta, szokásos [[Liturgikus színek a katolikus egyházban|liturgialiturgiai]]i színként.
 
A [[Reneszánsz]] kiemelten kedvelte, főként a fehér–fekete színkontraszt formájában, mint a jó és a rossz jelképét
A színmérésben használatos igen nagy reflexiójú fehér anyagok:
* [[Bárium-szulfát]] <ref>{{cite web |url= http://www.merck-chemicals.com/germany/bariumsulfat/MDA_CHEM-101748/p_NFib.s1LBqoAAAEWD.EfVhTl |title=Bariumsulfat für Weißstandard DIN 5033 |first= |last= |work=merck-chemicals.com |year=2011 |accessdate=1 November 2011}} </ref> reflexiója 0,95...0,99 között változik a spektrum mentén
* [[Magnézium-oxid]] reflexiója 0,96...0,988 között változik, növekvő hullámhosszak szerint <ref>{{cite book|first=Gyula|last=Lukács|title=Színmérés|chapter=A reflektanciatényező etalonja|publisher=Műszaki Könyvkiadó |location=Budapest|year=1982| id=ISBN 963-10-4484-xX}}</ref>. Élelmiszer-adalékként E-530.
=== Colour Index International szerint ===
A [[Colour Index International]] részletes táblázatai a főszínek szerint rendezve listázzák a színezékek adatait<ref>{{cite web |url= http://www.artiscreation.com/white.html |title=The Color of Art Pigment Database: Pigment White |first= |last= |work=artiscreation.com |year=2011 |accessdate=22 November 2011}}</ref>
== Források ==
{{források}}
{{cite book|first=Gyula|last=Lukács|title=Színmérés|chapter=A fehér, a fekete és társaik|publisher=Műszaki Könyvkiadó |location=Budapest|year=1982| id=ISBN 963-10-4484-xX}}
 
{{cite book|last=Nemcsics|first=Antal |title=Színtan|publisher=Tankönyvkiadó|year=1977|location=Budapest}}
 
{{cite book|last=Nemcsics|first=Antal | title=Színdinamika. Színes környezet tervezése|publisher=Akadémiai Kiadó|year=1990|location=Budapest|id=ISBN 978-963-058027405-8027-4}}
 
[http://www.muszeroldal.hu/assistance/vilagitaslexikon.pdf Világítástechnikai kislexikon]
[[nah:Iztāc]]
[[ne:सेतो]]
[[new:तुयु]]
[[nl:Wit]]
[[nn:Kvit]]
157 692

szerkesztés