„Hunyadi László (geológus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1936-ban született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
}}
'''Hunyadi László''', dr. ([[Pilis (település)|Pilis]], [[1936]]. március 22.) geológus, építőipari és építésföldtani szakmérnök, hittanár.
 
== Élete ==
 
[[1961]]-ben végzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] természettudományi karán [[geológus]] szakon. Ugyanott geokartográfus szakot is végzett, és [[1966]]-ban földrajz doktori címet szerzett. [[1975]]-ben a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME-n]] építőipari és építésföldtani szakmérnöki szakot végzett.
 
Pályáját az Országos Vízkutató Vállalatnál kezdte, de már [[1962]]-ben tanári állást vállalt a [[Szabó József (geológus)|Szabó József]] geológiai technikumban, ahol [[1976]]-ig geológiát tanított. [[1971]]-től a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola adjunktusa. Ebben az időben a középfokú geológusoktatás szaktankönyv-sorozatának szerkesztője, közülük négynek a szerzője, egynek társszerzője is. Az [[1972]]-es Geológia című munkája egyetemi tankönyv.
 
[[1978]]-tól földtani szakértő. [[1985]]-ben hittanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. Ekkortól jelentek meg ''A világ vallásföldrajza'' ([[1993]]), ''Csillagászati és általános természeti földrajz'' ([[1994]]), ''Általános társadalom- és gazdaságföldrajz'' ([[1997]]) és ''Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig'' ([[1988]]) című munkái.
 
[[1996]]-tól a földrajztudomány kandidátusa, az ELTE docense, a miskolci Pedagógiai Egyetem szakértője és a katolikus kerettanterv egyik szerkesztője.
 
== Művei ==
* Geológia (1972) (egyetemi tankönyv)
* A világ vallásföldrajza (1993)
* Csillagászati és általános természeti földrajz (1994)
* Általános társadalom- és gazdaságföldrajz (1997)
* Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig (1998)
== Források ==
* [http://www.pmk.hu/kiadvanyok/kikics/2.html Pest Megyei Könyvtár: Ki kicsoda Szentendrén – Szentendrei arcképcsarnok]