„Wikipédia:Hettita nevek átírása” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Példák: kieg |
a →Példák Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
29. sor:
* {{ékírás|𒄴}} – sumer [[Nun|NUN]], akkád ''RUBÛ'', a hettitában ''rabā'', díszítő jelző az ''úr'' és ''hölgy'' szavak előtt, körülbelül az ''uram'', ''hölgyem'' értelmű → '''ejtése és átírása: rabá'''
* {{ékírás|𒀭}} – sumer [[Dingir|DINGIR]], akkád ''AN'', a hettiták ''an'' szótagjelként, vagy isteni determinatívumként használták → '''ejtése és átírása: an'''
* A <sup>[[Dis|m]]</sup>''ša(r)-ḫu-ru-nu-wa(
* A szótagjelekben lévő hangértékek nem mindig olvasandók ki, vagy az azonos hangzók találkozásánál összevonást jelölünk, így a ''šu-up-pi-lu-li-u-ma(
* A nevek végén megjelenő ''š'' hangzó (=sz, általában ''-aš'' szótagjellel, de hangrendi egyeztetés miatt ''-uš'' vagy ''-iš'' is lehet) az alanyeset külön jelzése. A magyar szakirodalom a német mintát követve ezt általában elhagyja, holott a főnevek szerves része. A német irodalom a latin és görög nevek esetében is elhagyja a főnév alanyesetének ''-us'' és ''-osz'' végződését, amelyet viszont magyarul nem teszünk meg (pl. Vergil = Vergilius). Ennek mintájára a hettita főnevek végén is kiírjuk az alanyeset állandó végződését.
|