„Lévay József Református Gimnázium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
1849. június 21.-én a Miskolcra bevonuló orosz hadsereg birtokba vette az iskola épületét, és berendezéseit összetörték. A tanítás csak október 22.-én indult újra. A [[Világosi fegyverletétel | világosi fegyverletétel]] idején az iskolának 11 évfolyama, 12 tanára, és 421 tanulója volt.
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]] követő [[Bach-korszak]]ot az iskola nagyon megszenvedte, az adományok elapadtak, bevétele jószerivel csak a tandíjból volt. mégisEnnek ellenére ebben az időszakban az iskola önerőből tudta a könyvtárát fejleszteni, ösztöndíjakat alapítani, sőt tanári nyugdíjalapot is működtetett.
 
Az iskola 1854-ben elvesztett nyilvános jogait 1862-ben visszakapta, tanrendje, tantárgyai és óraszáma az országos előírásokhoz igazodott. A tanulói létszám gyors emelkedése miatt a [[kiegyezés]] idejére végleg kinőtte az [[Avas]] alján álló régi épületét.
51. sor:
1946. őszén beindított nyolc osztályos általános iskolai képzéssel elkezdődött a Lévay sorvasztása, de az alsó négy osztály még két évvel később is, mint Lévay József Református Gimnázium ünnepelhette az 1848/49- forradalom és szabadságharc centenáriumát.
 
1948. július 15.-én a XXXIII. törvény kimondta az egyházi iskolák államosítását. Az államosított intézmény még két évig viselte Lévay József nevét, majd Mikszáth Kálmán nevét kellett felvennie.
 
1953 nyarán a helyi hatóságok összevonták az akkor már Mikszáth Gimnáziumot az akkor már Földes Ferenc nevét viselő volt Fráter György Királyi Katolikus Gimnáziummal. Az így megalakult [[Földes Ferenc Gimnázium]] részére át kellett adni az iskola teljes felszerelését, beleértve a muzeális értékű könyvtárat. A könyvtár muzeális része később a Miskolc Városi Könyvtárhoz került, ahol ma a Lévay Muzeális Könyvtárat alkotja.
58. sor:
 
=== Az újraindulástól napjainkig ===
A rendszerváltáskor a Tiszáninneni Református Egyházkerületben felmerült a Lévay visszaállítása. A kárpótlás során az egyház visszakérte a Gimnázium "új" akkor már lassan százéves épületét. MagaMagát a GimnáziumGimnáziumot 45 év szünet után az 1993-ban alakult újjáújraalapították. Az 1993/94-es tanévet 3 állandó és 11 óraadó tanárral, két négyosztályos gimnáziumi osztállyal, állandó épület nélkül, ideiglenesen a [[Miskolci Központi Leánykollégium]] épületében elhelyezve kezdték meg.
 
A gimnázium igazgatójának az alapításkor Ábrám Tibort választották meg. Az igazgatótanács elnöke [[Pápay Sándor]] lett, aki az újjáalakult Lévay alapító tanára volt.
 
A visszakapott gimnáziumi épület átadása, elsősorban a benne működő Zrínyi Ilona Gimnázium elhelyezése körüli viták miatt, elhúzódott. Ez azonban nem akadályozta meg a vezetést abban, hogy 1994/95-ös tanévben beindítsák a hatosztályos gimnáziumi képzést is. A hely hiányhelyhiány viszont egyre sürgetőbbé tette az iskola eredeti épületébe való visszaköltözést. Az 1995/96-os tanévet az iskola három helyre szétszórva, kényszermegoldásokkal élte át. Szerencsére 1996. nyarán végre visszaköltözhetett az eredeti épületébe, a Kálvin János utca 2.-be.
 
A munka dereka csak ekkor következett. Az erősen leromlott iskolaépületet és mellette a leendő Diákotthont sürgősen fel kellett újítani. A felújítás során alakították ki a Tóth Pál Diákotthont, mely kollégium és menza. Felújították a kémia-biológia és fizika előadót, új könyvtárat alakítottak ki. Ekkor kapott az épület tetőtér beépítést, ahol művészeti tantermeket alakítottak ki, mint ahogy ekkor építették az informatikai szaktermeket is tornaterem tetején. A felújítás nagy része 2005-re fejeződött be.