„Wolfgang Pauli” változatai közötti eltérés

a
Egy évet a [[Göttingeni Egyetem]]en töltött [[Max Born]] segédjeként, majd egy további évet [[Koppenhága|Koppemhágában]], abban az intézményben, ami később az elméleti fizikát kutató [[Niels Bohr]] Intézet lett. [[1923]] és [[1928]] között a [[Hamburgi Egyetem]] tanáraként tanított. Ezalatt közreműködött a [[kvantummechanika]] modern elméletének fejlesztésében. Többek között megalkotta a [[Pauli-elv|a róla elnevezett kizárási elvet]] és megalapozta a [[spin]] nemrelativisztikus elméletét.
 
[[1928]]-ban a [[zürich]]i [[Eidgenössische Technische Hochschule]] elméleti fizika professzorává nevezték ki. Vendégprofesszorként tartózkodott a [[Michigani Egyetem]]en [[1931]]-ben és az [[Institute for Advanced Study]]-n [[PrincetonPrincetoni Egyetem|Princetonban]] [[1935]]-ben.
 
[[1929]]-ben elhagyta a [[római katolikus egyház]]at, majd ez év decemberében elvette Käthe Margarethe Deppnert. A házassága boldogtalan volt, és [[1930]]-ben, kevesebb mint egy év múlva válással végződött.
[[1934]]-ben feleségül vette Franca Bertramot. Ez a házassága élete végéig tartott. Nem lett gyermekük.
 
Amikor [[1938]]-ban [[Németország]] bekebelezte [[Ausztria|Ausztriát]], német állampolgárrá téve őt, ami a [[második világháború]] kitörésével kellemetlenné vált. Pauli [[1940]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba ment, ahol [[PrincetonPrincetoni Egyetem|Princetonban]] az elméleti fizika professzora lett. A világháború után 1946-ban az USA állampolgára lett, majd visszatért Zürichbe, ahol további élete nagy részét töltötte.
 
[[1945]]-ben egyedül kapta meg a [[fizikai Nobel-díj]]at „a [[Pauli-elv]]nek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” (1925-ös munkájáért). [[Albert Einstein]] jelölte a díjra.