Főmenü megnyitása

Módosítások

a
korr
| törvényhozás =
}}
'''Urartu''' ([[akkád nyelv|asszír]]: ''Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu'', [[urartui nyelv]]en: '''Biai[-nili]''' vagy '''Nairi''', babiloni ''Uraštu'', [[Örmény nyelv|örményül]]: Ուրարտու, ''Owɹaɹtou'',<ref>keleti örmény</ref> ''Owɹaɹdou'',<ref>nyugati örmény</ref> ejtsd ''Vourartu'') [[ókor]]i [[transzkaukázusi-fennsík|transzkaukázusi]] államalakulat az [[Örmény-felföld]]ön, az [[i. e. 9. század|i. e. 9]]–[[i. e. 6. század|6. század]] között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az [[Asszíria|Újasszír Birodalom]] agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettségefenyegetettség idézte elő. A Kaukázus történetének rendkívül fontos periódusát képviseli, mivel ekkor alakult ki az [[örmények|örmény nép]], amely [[Örményország]] közvetlen elődjének tekinti Urartut, valamint a [[dél-kaukázusi nyelvek|kartvéliek]] megjelenése is e korra datálható.
 
Mintegy két évszázados léte alatt folytonosan az [[asszírok]]kal háborúzott délen, eközben királyai nagyszabású hódító hadjáratokat vezettek északon egészen a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusig]], később keleten [[Irán]] felé és nyugaton [[Anatólia]] felé is. Az [[i. e. 8. század]] első felében egyenrangú ellenfele volt Asszíriának, majd egy gyengébb periódus következett, a [[kimmerek]] megjelenése gyengítette meg, és az asszír–[[szkíták|szkíta]] szövetség pecsételte meg sorsát. A hanyatlás [[II. Rusza]] idején újabb, de rövid virágkorba fordult, végül a [[médek]] önállósodásával, megerősödésével, és a méd–babiloni szövetség létrejöttével Urartu a [[Méd Birodalom]] részévé vált.
134 209

szerkesztés