„Rózsahegyi Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
képek rendezése |
|||
2. sor:
|név =Rózsahegyi Kálmán
|kép = Rozsahegyi.png
|képméret =
|képaláírás = Rózsahegyi Kálmán
|születési név =
33. sor:
}}
[[Fájl:Rózsahegyi Kálmán.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rózsahegyi Kálmán]]
[[
'''Rózsahegyi Kálmán''' ([[Gyomaendrőd|Endrőd]], [[1873]]. [[október 6.]] – [[Budapest]], [[1961]]. [[augusztus 27.]]) színész, tanár▼
[[
▲'''Rózsahegyi Kálmán''' ([[Gyomaendrőd|Endrőd]], [[1873]]. [[október 6.]] – [[Budapest]], [[1961]]. [[augusztus 27.]]) magyar színész, tanár.
Színészcsaládból származott, apja, [[Rózsahegyi Ödön]] vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de [[1898]]-ban szerződtette a Magyar Színház. [[1900]]–[[1935]] között a [[Nemzeti Színház]] tagja volt, [[1923]]-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres [[színész]] került ki.
== Életrajza, munkássága ==
Rózsahegyi a [[realista]] színjátszás egyik legjelentősebb képviselője volt, aki nem a szó művésze volt, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.
[[
A békés megyei Endrődön született [[1873]]. [[október 6.|október 6-án]]. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a [[Dobó Sándor]] társulatánál kezdte [[1892]]-ben, majd [[Debrecen]]ben és [[Kolozsvár]]ott működött. [[1898]]-ban a [[Magyar Színház]]hoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a [[Nemzeti Színház]]hoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, melynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.
47 ⟶ 48 sor:
Máig híres színiiskoláját [[1909]]-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a [[MOM Kultúrház]]ban tartották.
▲[[Kép:Rózsahegyi Kálmán emléktáblája a XII kerület Tartsay Vilmos utca 9 számú ház kerítésén.JPG|bélyegkép|jobbra|100px| [[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája a villa kerítésén]] ]]
Származása miatt a [[második világháború]] alatt nem léphetett színpadra, [[1945]] után pedig [[Major Tamás]] nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a [[Fővárosi Operett]] és a [[Madách Színház]]ban. Minden műfajban otthon volt, legyen az [[operett]], [[népszínmű]], [[vígjáték]], [[kabaré]] vagy [[klasszikus dráma]].
56 ⟶ 55 sor:
A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta.
▲[[Kép:Rózsahegyi Kálmán sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Rózsahegyi Kálmán sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 1-1-271. [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] alkotása.]]
Rózsahegyi Kálmán, a [[Nemzeti Színház]] [[örökös tagja]], a Színi-iskola alapítója, [[kiváló művész]] (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg [[Budapest]]en.
| |||