Főmenü megnyitása

Módosítások

Babilon nem volt sumer város
{{Mezopotámia földrajz}}
 
'''Babilon''' vagy '''Babilón''' – ami a magyar nyelvbe a [[görög nyelv|görög]] '''Babülón''' alakból került be – egy [[ókor]]i [[mezopotámia]]i sumerakkád–amorita nagyvárosváros volt az [[Eufrátesz]] partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében. [[akkád nyelv|Akkád]] neve [[sumer nyelv|sumer]] névalakból alakult ki, [[Narám-Szín]] idején '''ka<sub>2</sub>-[[dingir]]-ra<sup>[[ki (ékírás)|ki]]</sup>''', később '''ka-<sup>[[Dingir|d]](</sup>ra<sup>ki</sup>-ma''', még később '''ba-ab-[[dingir]]<sup>ki</sup>'''. [[Szumuabum]] idején '''gal ka<sub>2</sub>-dingir-ra<sub>3</sub><sup>ki</sup>''', ami „nagy, tiszta istenkapu”-t jelent. A ba-ab sumer kifejezés akkádul ''bāb''-nak hangzott, a ra<sub>3</sub> sumer szó akkádul ''ellu'' („rituális tisztaság”), így alakult ki a ''bāb-ellu'' szóösszetétel.
 
'''Báb-ili'''/'''Báb-iláni''' („az istenek kapuja”), [[héber nyelv|héber neve]] Babel (בבל) volt, ebből származik a [[biblia]]i '''Bábel''' alak. A [[kassúk]] uralma idején '''Kardunias'''nak hívták és később az asszír királyok is gyakran ezen a néven hivatkoztak rá '''Bábili''' és az ismeretlen jelentésű '''Babilla''' mellett. Ezt az akkád nép[[etimológia]] később az értelmes, hasonló hangzású „Istenek kapuja” névre cserélte fel. Romjai a mai [[Irak]]ban, [[el-Hilla]] városa közelében fekszenek.
95 952

szerkesztés