Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
 
Babilonra a szűk utcák és ablaktalan házak voltak jellemzőek.
 
Babilon istenének – [[Marduk]]nak – a hatlépcsőshatszáz lépcsős, majd száz méter magas templomtornya fontos tájékozódási pont volt az utazók számára. A másik ismertetőjeljellegzetessége az volt, hogy aaz egész várost hegyesszögű háromszögderékszög formájúmetszetű, mintegy 18 m magas agyagtégla falak vették körül, amelyek a tágas síkságon már a távolból felismerhetőek voltak. Miután a látogatóvándor egy széles árkon, majd a fal valamelyik kapuján átjutott, a kettős erődítményfal belsejéhezbelső értfalát pillanthatta meg. Ezek az erődfalak a folyó mindkét partjárólpartjára merőlegesenmerőleges indultakirányban épültek, egy-egy téglalapot alkotva.
 
Az Eufrátesz keresztülfolyik a városon, két különböző részre osztva azt.
 
Északon a falakon belül a király 18 m magas, agyatéglábólagyagtéglákból épített alapokon álló ''nyári palotája'' állt. A folyó mentén haladó utat ''felvonulási út''nak nevezték és az egyik városkapuhoz, pontosan az [[Istár-kapu]]hoz vezetett. Újévi ünnepek alkalmából itt vonult fel a nép. Nabukodonozor az utat Aibur-sábának nevezte, amely annyit jelent: ,,nem győzhet az ellenség". Az Istár-kapunál mérve a 3,72 m széles külső falat „Nimiti-Bél”-nek nevezték. Húsz-húsz méterre egymástól merőlegesen előreugró tornyok magasodtak rajta. Az erődítményen belül a második fal, az úgynevezett „Imgur-Bél” helyezkedett el.
 
[[Kép:Plan of Babylon RB.JPG|thumb|250px|Babilon látképének rekonstrukciója]]
Az Eufrátesztől keletre helyezkedett el az '''óváros''', amelyet szintén körülvett egy erődítmény.
 
Közvetlenül az Eufrátesz mentén, mindkét belső falon kívül volt a ''fővár'', ahol a palotamúzeum működött, aholitt a király korábbi korokból és más területekről származó műtárgyakat őrzött.
 
A belső városfal mögött volt a ''déli palota'', amely az udvartartás és a közigazgatás céljait szolgálta.
 
A palota mellett volt még Marduk templomkörzete, volt.és Ittitt volt Babilon centruma,központja s itt voltis a város legnagyobb bazárjabazárjával, ahol a Föld minden tájáról származó termékekkel kereskedtek.
 
Babilon alaprajza áttekinthető volt: hosszú, egyenes utcák szelték át a várost, smelyek azt négyszögletes területekre tagolták.
 
Az '''újváros''' lakónegyedekből állt. Mivel ezt a területet nem védték a falak, támadáskor az ott lakóknak el kellett hagyniuk a lakóhelyeiket.
A Babilon több százezer lakosának biztonságát óvó hatalmas falrendszerről [[Hérodotosz]] így írt: „A falak tetején egymással szemben emeletes épületeket húztak fel, közöttük pedig egy négyesfogatnak is elegendő utat hagytak. A falakon körben száz torony áll, amelyek, akárcsak az ajtók és küszöbök, bronzból készültek.”
 
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a külső falak mintegy 8 kilométer hosszúak voltak. A város maga nagyrészt az Eufrátesz bal partján feküdt, de a túlsó oldalra is átterjedt, a közlekedést híd könnyítette meg. A két királyi palota (az északi és déli palota) közvetlenül a folyóparton, a belső fal két oldalán helyezkedett el. Pontosan mellettük állt a világhírű [[Istár-kapu]], amelynek ma már csak 15 méter mély, téglákból álló alapozása és az égetett cserepei maradtak meg. Ezeket összeállítva a kapu rekonstruált magassága 14,3 méter lehetett. A rajta látható állatábrázolások ([[Adad]] [[bika|bikái]] és Marduk [[sárkány]]ai) mázatlan, [[bitumen]]be ágyazott téglákból álltak a talajszint közelében, feljebb pedig domborműves, mázas téglákból.
 
Az Istár-kapu a belsővárosi Marduk-templombóltemplomtól ([[Észagíla]]) a külső negyedben fekvő [[Akítu]]-templomig nyúló, „''amelyen az ellenség nem juthat át''” nevet viselő felvonulási úton feküdt. A felvonulási út falait a hasonló módon kialakított, Istárt jelképező oroszlánoroszlánok díszítettedíszítették.
 
A városban a [[4. század]] folyamán még gyakorolták [[Bél (isten)|Bél]] és [[Béltija]] kultuszait.<ref>{{Opcit|n=Ókor|o=5}}</ref>
541

szerkesztés