„Gázpisztoly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB |
→Öntöltő: A reteszeletlen, súlyzáras (tömegzáras) fegyver működésének helyes ismertetése. |
||
17. sor:
=== Öntöltő ===
[[Kép:P22umarex 006.jpg|jobbra|bélyeg|Umarex gyártmányú Walter P22 9 mm öntöltő gázpisztoly kivett tárral. A tárba 7 db 9 mm PAK töltényt lehet tárazni.]]
A fegyver működési elve teljes mértékben megegyezik az azonos elven működő (reteszeletlen, súlyzáras) éles fegyverekével.
A fegyver markolatában található a tár, amely általában 7 töltény befogadására képes.<ref>Típustól eltérően 5-16 töltény is lehet</ref>
Az első lövés leadása előtt a fegyvert csőre kell tölteni. Ehhez a szánt hátra húzva, a hátrasikló szán felhúzza a kakast, ezzel megfeszítve a kakas rugóját. (Ha a töltényűrben töltényhüvely volt, azt a szánnal együtt mozgó hüvelyvonó a töltényűrből kihúzza, eközben a hüvely alja megakad a tokba szerelt hüvelykivetőben, és a hüvely - általában jobb oldalra - kivetődik.) A szán hátsó helyzetében a tölténytár rugója a legfelül lévő töltényt a töltényűr elé emeli, majd a helyretoló rugó hatására előre sikló szánba szerelt zár azt a töltényűrbe tolja. A helyretoló rugó által kifejtett erő a zárat a cső töltényűr felőli végéhez nyomja, így a zár a csőfart lezárja.
Az elsütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas ráüt a záron keresztül mozgó ütőszegre, amely a töltény csappantyújára üt. A csappantyúelegy által keltett szikra hatására a lőportöltet berobban, és hirtelen nagy gáznyomás keletkezik. E nyomás hatására éles fegyverben a lövedék (gázpisztolyban pedig a lőpor robbanásakor aktivizálódó gáztöltet)a csőben előre halad, és a csőtorkolatnál elhagyja a fegyvert. Ugyanez a nyomás a hüvelyt a neki feszülő zárral együtt hátrafelé indítja el. A zár (tömege, és a helyretoló rúgó ereje miatt) a hüvellyel együtt viszonylag lassan indul hátra. Így a hüvely csak akkor csúszhat ki a töltényűrből, amikor a nyomás a csőben már lecsökkent. (Ha nem így lenne, a hüvely vékony fala, amelyet a töltényűr már nem támaszt meg, a nagy nyomás miatt szétrepedhetne.)
Ez után a kapott impulzus hatására a szán ugyanúgy halad hátra, mint az első lövés leadása előtt kézzel hátrahúzva. A töltényhüvely a hüvelykivetőbe ütközve kivetődik, és a már leírt módon a következő lőszer betöltődik. (Érdekesség, hogy a lövés után nem a hüvelyvonó húzza ki a hüvelyt, hanem az a lőporgázok nyomása miatt maga tolja hátra a szánt, és veti ki önmagát. A hüvelyvonónak ilyen fegyvernél csak akkor van szerepe, amikor a ki nem lőtt lőszert a szán kézi hátrahúzásával ürítjük.)
▲A hátramozgó szán egyben ismét felhúzza a kakast és az egész folyamat kezdődik elölről. A tárból, ha az utolsó lőszer is kijutott, akkor az adogató rugó ereje megemeli a szánakasztót, amely a lövés után a szánt nem engedi előre siklani. Ebből a fegyver használója tudhatja, hogy a tár kiürült, illetve a tárcserét követően megkönnyíti a gyors tűzkész állapot elérését, hiszen csak a szánakasztót kell megnyomni, és az előre sikló szán egy lőszert tol a töltényűrbe.
=== Revolver vagy forgótáras ===
| |||