„Habsburg György osztrák herceg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
formai
Peadar (vitalap | szerkesztései)
formai
67. sor:
Apja [[Albert magyar király|V. (Habsburg) Albert]], [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák herceg]] és [[Morvaország|morva]] őrgróf, édesanyja [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Luxemburgi Erzsébet]] magyar, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]], [[Csehország uralkodóinak listája|cseh]] és [[Német királyok listája|német király]], [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], valamint [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] egyetlen gyermeke.
 
György herceg, a várva-várt fiú örökös, [[1435]]. [[február 16.|február 16-án]] [[Bécs]]ben jött világra. Születésekor automatikusan Ausztria trónörököse lett, és mivel nagyapjának, [[Zsigmond magyar király|Zsigmondnak]] nem születtek életképes és törvényes fiúgyermekei a második, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbálával]] kötött házasságából sem,<ref>Zsigmond egyetlen törvényes fia, [[Luxemburgi N. magyar királyi herceg|Luxemburgi N.]] herceg, meghaltaki Zsigmond első házasságából származott, rögtön a születése után meghalt az édesanyjával, [[Mária magyar királynő|I. Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynővel]] együtt, aki Zsigmond első házasságából származott.</ref> ezért Zsigmond azt tervezte, hogy születendő fiúunokáját Magyarországon, a magyar korona leendő örököseként fogja neveltetni, és ezt már lánya házassági szerződésében is kikötötte [[1421]]-ben.<ref>Lásd Fraknói (1913: 255).</ref> Erzsébet hercegnő az akkori szokások és elvárások szerint hosszú ideig meddőnek bizonyult, hiszen csak 11 évi házasság után, [[1432]]-ben 22 évesen hozta világra első gyermekét, [[Habsburg Anna magyar hercegnő|Annát]], aki lány lévén Ausztriában nem örökölhetett,<ref>Anna azonban az öccse, [[V. László magyar király|V. László]] halála ([[1457]]) után bejelentette igényét elhunyt fivére összes országára, így Ausztriára is.</ref> Magyarországon pedig édesanyja, Erzsébet mögött csak a második helyet foglalhatta el a trónöröklési sorban.
 
György herceg azonban nem tudta beteljesíteni sem az anya, Erzsébet, sem a nagyapa, Zsigmond, sem az apa, Albert várakozásait, akik mind más-más reményeket tápláltak a fiúörökös érkeztével, ugyanis a kis herceg a születése után rögtön meghalt.<ref>Lásd [http://www.manfred-hiebl.de/genealogie-mittelalter/deutschland_koenige_2/albrecht_2_deutscher_koenig_1439_habsburger/albrecht_2_deutscher_koenig_1439.html Genealogie-Mittelalter/Albrecht II.] – 2012. november 3.</ref><ref>Lásd [http://www.manfred-hiebl.de/genealogie-mittelalter/deutschland_koenige_2/elisabeth_deutsche_koenigin_1442_luxemburger_habsburger/elisabeth_von_luxemburg_deutsche_koenigin_+_1441.html Genealogie-Mittelalter/Elisabeth von Luxemburg] – 2012. november 3.</ref><ref>Lásd Stammtafeln (1965) 16. genealógiai táblája.</ref> „Albertnek nem voltak fiú gyermekei; egyetlen fia, György, csecsemő korában kevéssel előbb, 1435-ben hunyt el.”<ref>Lásd Szilágyi (1895).</ref> Albertnek az életében tehát csak egy fia született, György herceg, hiszen a második fia, [[V. László magyar király|László]] csak apja halála után jött a világra. Ezekkel ellentétben Charles Cawley azt állítja, hogy már [[1431]]-ben megszületett, és a 4. életévébe lépett, mikor [[1435]]-ben meghalt,<ref>Lásd [http://fmg.ac/Projects/MedLands/AUSTRIA.htm#AlbrechtVdied1439 Foundation for Medieval Genealogy/Austria Genealogy] – 2012. november 3.</ref> mely bizonyára téves adaton alapszik. Szilágyi (1895) [[csecsemő]] megjelölése is csak két év alatti gyermekekre vonatkozhat, György pedig a legszigorúbb számítások szerint, ha [[1431]] decemberében is született, halálakor is már három éves és két hónapos lett volna, ami rég túl van a csecsemőkoron. Cawley forrása: „A ''Necrologium Austriacum'' megnevezi a kiskorában meghalt Györgyöt mint Albert herceg idősebb fiát.”<ref>„''The Necrologium Austriacum names "Jorg in der klainhait gestorben" as older son of Duke Albrecht''”</ref> is csak azt támasztja alá, hogy György volt az elsőszülött fiú, nem pedig az elsőszülött gyermek, ami miatt az [[1432]]-ben született Anna hercegnő előtt kellett volna születnie, és ezért sem igaz, hogy [[1431]]-ben kellett születnie. Zsigmond kikötése pedig, hogy fiúunokáját Magyarországon kell neveltetni, szintén azt támasztja alá, hogy a kis herceg csak rövid időt élt, hiszen akkor a magyarországi tartózkodásának a magyar forrásokban is tükröződnie kellene.