„Angliai Eleonóra gelderni hercegné” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Keresztnevét apai nagyanyja, Kasztíliai Eleonóra után kapta. 1325-ben Anglia és Kasztília házassági tárgyalásba kezdett egymással, annak érdekében, hogy a 7 éves Eleonórát eljegyezzék a 14 esztendős XI. Alfonz királlyal, ám az egyezség végül mégsem jött létre, mivel a felek nem tudtak kompromisszumra jutni a hozomány mértékét illetően.
1330-ban ismét elkezdtek vőlegényt keresni a hercegnőnek. A terv az volt, hogy Eleonóra VI. Fülöp francia király fiához megy nőül, bátyja, János pedig Fülöp leányát veszi majd feleségül, ám ezúttal se lett semmi az eljegyzésekből.
 
1332 májusában a 13 éves hercegnő hozzáment a 37 esztendős II. Reginald of Guelders grófhoz, akinek ő már a második felesége volt. (A vőlegény kissé sötét bőrű, négy gyermekes apa volt, aki arról vált hírhedtté, hogy apját több, mint hat évig börtönben tartotta fogva.)
 
Férje rossz hírneve ellenére az asszony két fiúval ajándékozta meg Reginald-ot, akinek előtte csak lányai születtek.
 
* Reginald (1333. május 13 - 1371. december 4., a későbbi III. Reginald guelders-i gróf)
* Eduárd (1336. március 12 - 1371. augusztus 24., később Guelders hercege)
 
Boldogtalan gyermekkorának köszönhetően Eleonóra igen rossz természetű felnőtté cseperedett, s hirtelen haragú, türelmetlen asszony lett belőle. Mikor 1338-ban férje megelégelte Eleonóra csípős modorát, elküldte őt az udvarból egy időre. (Döntését minden bizonnyal az is elősegítette, hogy felesége leprásnak tettette magát.)
Névtelen felhasználó