[[A pogány római ünnep a kereszténység korai időszakában az ókereszténység igyekezett a már létező pogány ünnepekhez igazítani a keresztény ünnepeket is ahelyett, hogy elsorvasztották volna. Így lett 609]]-ben vagymájus [[610]]-ben13. a mártírok ünnepe a római birodalom szintén halottak előtt tisztelgő Lemuralia ünnepéből. A Lemuralia utolsó napján, [[május 13.|május 13-án]] szentelte [[IV. Bonifác pápa]] a [[Szent Szűz]]nek és az összes vértanuknak a [[róma]]i [[Római Pantheon|Pantheont]]. ésEz ezlett a ''dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres'' ünnep (Mária és a vértanuk ünnepe). eredeteKésőbb (a [[8. század]]ban) áthelyezték [[november 1.|november 1-jére]], amikor a Lemuralia ünnep már feledésbe merült. [[III. Gergely pápa]] ([[731]] – [[741]]) volt, aki a [[mindenszentek]]nek szentelt egy kápolnát a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter bazilikában]] és november 1-re helyezte napjukat. <ref>[http://www.nyest.hu/hirek/halloween-az-unnep-es-a-szo-eredete Halloween: az ünnep és a szó eredete]</ref>
A hivatalos egyházi álláspont ezt tagadja, egyes [[kultúrtörténet|kultúrtörténészek]] szerint azonban a pogány ünnep krisztianizálásaként született a [[Mindenszentek]] ünnepe, amelyet először május 13-án tartottak és csak később (a [[8. század]]ban) helyezték [[november 1.|november 1-jére]], amikor a Lemuralia ünnep már feledésbe merült. [[III. Gergely pápa]] ([[731]] – [[741]]) volt, aki a mindenszenteknek szentelt egy kápolnát a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter bazilikában]] és november 1-re helyezte napjukat.
