„I. Henrik guise-i herceg” változatai közötti eltérés

A francia hadak főparancsnokává ''([[lieutenant général]])'' kinevezett Guise herceg sikereinek tetőpontján állt, egyesek már-már királyként éltették. Ilyen helyzetben ült össze [[október 2.|október 2-án]] a [[rendi gyűlés]] [[Blois]]-ban, mely szembesült az [[Spanyol armada|Armada]] augusztusi pusztulásával, de továbbra is a katolikus pártiak voltak benne többségben. III. Henrik, érezve, hogy mind kevesebb hatalommal rendelkezik, [[december 23.|december 23-án]] magához hívatta Guise-t, és személyi testőrségével, a negyvenötökkel meggyilkoltatta. Tetemét még ott helyben, a palotában elégették, hamvait pedig a [[Loire]]-ba szórták. Ugyanekkor letartóztatták fivérét, [[Louis de Guise|Louis]] lotaringiai bíborost, illetve fiát, [[I. Charles de Guise|Charles-t]]. Az érsekkel másnap szintén végeztek.
 
[[III. Henrik francia király|III. Henrik]] nagy hibát követett el a gyilkosságokkal. Hatalma nemhogy megszilárdult volna, de az anarchia még jobban elharapózott, ez végül oda vezetett, hogy a következő évben egy fanatikus katolikus meggyilkolta magát a királyt. A Guise-ek ügyét elsősorban öccse, [[II. Charles de Mayenne|Charles]], [[Mayenne]] hercege, kisebb részben a meggyilkolt Henri börtönből szabadult fia vezette, oldalukon hamarosan haderővel is bekapcsolódott Spanyolország a háborúba.
 
== Házassága, utódai ==
Névtelen felhasználó