„Algyői Könyvtár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
6. sor:
[[Algyő]]n 1892-ben olvasó- és önképző kört alapítottak az algyőiek, amit tekinthetünk a Könyvtár elődjének. Itt alakult ki az a szellemi környezet és könyvszerető, műértő társaság, amely szorgalmazta a helyi könyvtár megalapítását. Könyvállományukat nem ismerni pontosan, de valószínűleg magánkönyvtárakból, illetve hagyatékkönyvekből nőtte ki magát a későbbi könyvtár törzsanyaga. <ref>Algyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 303. oldal</ref><br />
 
1907-ben az algyői jegyző ingyenes népkönyvtár létrehozásáról döntött, hogy a kevésbé tehetősebb lakosok is ingyen juthassanak hasznos olvasmányokhoz és művelődhessenek. A [[Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület]] segítségével a Földművelésügyi Minisztérium állami segélyként nagyobb összeget adományozott a községnek, amelyet állományépítésre használtak fel, majd a VMK Algyőnek adományozta ifjúsági állományát, valamint a Földművelésügyi Minisztérium is ajándékozott könyveket. Az ideiglenes népkönyvtár az algyői községházán működött, a Kastélykert utca 40. száma alatt. A könyvtárosi feladatokat az algyői közgyám látta el. A népkönyvtár minden héten csak vasárnap volt látogatható, délután 14 és 16 óra között. Igyekeztek saját erőből gyarapítani a könyvtárat, amely az 1932-es datálású, községi képviselőtestület községi könyvtárról szóló szabályrendeletből is kitűnik. Ekkor a könyvtár állománya 430 kötet volt, amely a községházán, egy zárható szekrényben volt elhelyezve. A képviselőtestület határozata alapján a községi költségvetésből kellett finanszírozni a könyvtári állomány gyarapítását. 1935-ben épült fel a könyvtár épülete, amely kultúrház is lett egyben.<ref>lgyőAlgyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 303. oldal</ref>
 
[[Algyő]] községben a közművelődési könyvtár és az általános iskola könyvtára külön működött, amely kezdetben szintén állami segítséggel alapozta meg a gyűjteményét, majd a tanulók egy könyvtári mozgalom keretében saját könyveiket ajánlhatták fel az iskolai könyvtár részére. Ma a [[Fehér Ignác Általános Iskola|Fehér Ignác Általános Iskolában]] jelenleg is működik az iskolai könyvtár megújult, modern környezetben, a Sport utca 5. szám alatt, Koczka Ágnes könyvtáros irányítása alatt.
14. sor:
1954-ben 1689 kötettel rendelkezett a könyvtár, valamint 585 fő olvasóval. Ekkor a könyvtáros Váradi Józsefné volt, akinek munkássága hozzájárult, hogy abban az évben a könyvtár elnyerte a „Legjobb községi könyvtár” vándorzászlaját.
 
1959-re az állomány már 3808 kötetre duzzadt, valamint 874 beiratkozott olvasóval számolhattak. Ekkor a könyvtáros Várhelyi Flóriánné Czirok Magdolna volt. Ettől az évtől van írásos adat arról, hogy olvasásnépszerűsítő rendezvényeket, kiállításokat szerveztek a könyvtárosok. 1959-ben két kiállítás rendeztek be: „Szocialista írók mai életünkben” és „Felszabadulásunk irodalmunk tükrében” címmel, valamint író-olvasó találkozókat tartottak, ahová jellemzően szegedi írókat hívtak meg.<ref>lgyőAlgyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 304. oldal</ref><br />
 
1961-ben a népkönyvtár elköltözött az egykori „Piri-féle” házból, a nagyobb és átalakított jegyzői házba, a Kastélykert utca 18. szám alá. Az új épületbe költözéssel jelentős változásokat vezettek be, például a kölcsönzésben, hetente már 3 napon is lehetett kölcsönözni. Az olvasók számának növekedéséhez hozzájárult a szabadpolcos állományelrendezés bevezetése is.
27. sor:
1970-ben szerződést kötöttek az [[Állami Könyvterjesztő Vállalat]]tal, aminek köszönhetően 1972-re 7130 kötetet lehetett kölcsönözni.
 
1973-ban Algyőt [[Szeged]]hez csatolták. Ettől kezdődően a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi Könyvtár]] fiókkönyvtáraként működött részleges önállósággal. Bővítették a könyvtár épületét három helyiségre, könyveinek a száma is gyarapodott (körülbelül 13 ezer kötet), viszont a Szegedhez csatolás rányomta a bélyegét a könyvtári forgalomra, ami az olvasói létszám csökkenését jelentette (már csak 750 olvasó volt). Megszüntették a letéti könyvtárakat és a tanyai iskolákban is megszűnt a kölcsönzés. Író-olvasó találkozók szervezésében azonban nem volt hiány: meghívták [[Janikovszky Éva|Janikovszky Évát]], [[Csurka István]]t, [[Simai Mihály (költő)|Simai Mihályt]]t, [[Jókai Anna|Jókai Annát]] és más, az akkor felkapott szerzőket.<ref>lgyőAlgyő és népe : tanulmányok / szerk. Hegyi András . - Szeged : Somogyi-kvt., 1987 ; 304. oldal</ref><br />
 
Az 1980-as években a fiókkönyvtárként működő Algyői Könyvtár a hét minden munkanapján kinyitott az olvasók igényeihez igazodva. Az állományába ekkor beletartozott 24 napilap, 250 hanglemez, illetve magnószalagok. A beiratkozott olvasók száma még a 1980-as évekre sem gyarapodott, akkor még mindig csak 750 regisztrált olvasó volt. Az olvasók fele a 14 év alatti korosztályba tartozott.