„Szászkézd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Első említésétől fogva [[dékanátus]] székhelye. [[1337]] és [[1440]] között az ún. Szászkézdszék székhelye is volt, [[királybíró]]val. A [[15. század]] közepén a [[szék (terület)|szék]] központját [[Kőhalom]]ra helyezték át. [[1419]]-ben említették először városként („civitatis nostrae Zaazkyzd”, később [[Mezőváros|oppidum]]). [[1450]]-ben már biztosan létezett a városi esküdtek tanácsa, [[1479]]-ben pedig szabadalomlevelet kapott a szászkézdi szűcsök [[céh]]e. [[1467]]-ben itt járt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] és innen bocsátott ki egy oklevelet. [[1488]]-ban 209 gazdát, nyolc pásztort, hét szegényt, két malmot és egy iskolamestert írtak össze benne. [[1508]]-ből ismerjük a vargák, [[1535]]-ből a kovácsok céhét, a [[17. század]] elejéről a kádárokét és a fazekasokét is. [[1570]]-ben [[Kórház|ispotálya]] is volt. [[1577]]-ben háromnapos országos vásár tartására kapott szabadalmat. [[1593]]-ban 304 adófizetőjét írták össze. [[1663]]-ban [[I. Apafi Mihály]] országgyűlést tartott Szászkézden.
Évszázadokon keresztül [[Segesvár]]ral is versengett, ugyan a [[15. század]] második felétől [[Segesvárszék]]hez tartozott. A hadak vonulásától és természeti csapásoktól sújtott szászkézdiek [[1673]]-ban fellázadtak [[Segesvár]] ellen, amiért a város nem tartotta tiszteletben bíráskodási és bíróválasztási jogukat. Delegációjukat, amely bejelentette, hogy ezentúl saját magukat kívánják igazgatni, a segesvári szenátus börtönbe vetette. A konfliktus több évig tartott, végül [[1677]] decemberében katonaságot vezényeltek Szászkézdre, hogy hogy lecsillapítsa a közhangulatot, az országgyűlés pedig [[1678]]-ban megerősítette a település Segesvárszékhez tartozását. [[Evangélikus]] egyháza [[1766]]-ban 482 férfit és 526 asszonyt számlált. [[1786]]-ban 41 polgár, 180 szabadparaszt, 168 [[zsellér]] és 37 más család lakta.
[[1876]]-ban [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagyküküllő vármegyéhez]] csatolták. [[1899]] és [[1913]] között az egyik olyan [[erdély]]i község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosok [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]], szászok és románok egyaránt.
| |||