„Humusz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
~~~~ |
~~~~ |
||
1. sor:
{{szubcsonk|2012. november 5., 21:12 (CET)}}
A '''humusz''' a talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a humifikáció folyamatán. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál nagyobb a termékenysége is. A humusz talajokból, tőzegből, lignitből, barnakőszénből, sötétbarna, savanyú karakterű, hidrofil anyagokból nyerhető ki.
== Anyaga, minősége ==
A humusznak nincs egységes kémiai képlete és szerkezete.
== Képződése ==
A talajban jelenlevő vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból oxidációval, dekarboxilezéssel, hidrolízissel vagy egyéb folyamatokkal először egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (H<sub>2</sub>O, CO<sub>2</sub>, kationok és anionok) jönnek létre. A lebomlás során keletkező egyszerűbb szerves anyagok a talajban levő szerves és szervetlen katalizátorok hatására azonban képesek újra szintetizálódni. A humuszképződés az abiotikus és biotikus folyamatok kölcsönhatása révén mehet csak végbe. A talaj humuszkészletét az időegység alatt a talajba jutó szerves anyag mennyisége és humuszosodásának, valamint a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg.
Ahol ezt a lebontó tevékenységet semmi sem akadályozza meg, azaz a szerves anyag teljes mértékben lebomlik, ott nem marad meg a humusz a talajban (pl. trópusi esőerdők talajában). A gyors és eredményes humuszképződés előfeltétele az erős mikrobiális lebontó tevékenység, majd e tevékenység szünetelése.
== Források ==
* főszerk.: Straub F. Brúnó: ''Biológiai lexikon, II.kötet, G–L.'' Budapest: Akadémiai Kiadó (1975), 247–250.o. ISBN 963 05 0531 2
* Dr. Szendrey Géza: ''Talajtan. Egyetemi jegyzet.'' Budapest: ELTE Eötvös Kiadó (1998), 14–15.o.
| |||