„Program (informatika)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ky:Компьютердик програм
57. sor:
Akkor pontosan húsz éves volt az óvatosságra intő [[Ackermann-függvény]] 1928-ból. Klasszikus intelem mai [[mesterséges intelligencia]] programozóknak 1930-ból a [[Gödel első nemteljességi tétele]] és a [[Gödel második nemteljességi tétele]]. Az igen szerteágazó matematikai kutatást emblematikusan jellemzi a [[Church–Turing-tézis]] a korai 30-as évekből, és a [[Turing-gép]] 1936-ból.
 
Magyar vonatkozás a korai 30-as évekből többek között, a [[parciálisan rekurzív függvény]] fogalma, valamint [[Péter Rózsa]] és [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] kutatásai. Későbbi magyar vonatkozás [[Neumann János]] diplomás vegyészmérnök és matematikus, aki két leendő [[Nobel-díj]]as társával együtt a legendás [[Rátz László|Rátz László tanár úr]] matematika tanítványa volt a [[BudapestiBudapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|fasori Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban]], és 1930-tól haláláig az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban számos tudománytörténetileg jelentős kutatásban vett részt, számítógépes programok vonatkozásában fontosak a [[Neumann-elvek]], és az általa 1944-ben úttörőként megtervezett és 1946. február 14-én üzembehelyezett [[ENIAC]], amely egy ''program vezérlésű, de működés közben nem átprogramozható számítógép'' volt.
 
A különféle programozási paradigmák rendre fellelhetők az azt megelőző matematikai gondolkodásban. A [[funkcionális programozás]] paradigmája, hogy egy függvény értékének kiszámolása nem rontja el a többi, már meglévő számolási részeredményeket, ez a csillagászok, fizikusok és matematikusok több évszázada meglévő természetes paradigmája. [[Objektumorientált programozás]] paradigmája, hogy a számolás objektumától függ az, hogy a megnevezett művelet gyanánt ténylegesen mi is a számolási teendő, ez pedig a 19. század óta dinamikusan fejlődő [[absztrakt algebra]] természetes sajátja, amely szemlélet a matematika alapjainak tisztázását követően, a 20. század elején átterjedt az egész absztrakt matematikára. [[Logikai programozás]] paradigmája esetén pedig maga az elnevezés mutatja a [[matematikai logika]] történelmi elsőségét.