„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a clean up AWB |
||
6. sor:
* Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: '''Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.'''
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio [[Tankötelezettség Magyarországon|Magyarországon tankötelezettséget]] írta volna elő Magyarországon első alkalommal. Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette az 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
* A tanulmányi rendszer kidolgozásáért [[
* Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
** 4 év elemi iskola
19. sor:
== I. Ferenc Ratio Educationis rendelete ==
* A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egész 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: '''Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806.''' Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az [[1790–91-es országgyűlés#Rendszeres bizottsági munkálatok|1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság]] javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne.
* Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbizott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. (Budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négy éves tanfolyammal;
32. sor:
==Külső hivatkozások==
* [http://mek.oszk.hu/06500/06559/ Az 1777-iki Ratio Educationis] (MEK)
[[Kategória:Kora újkori magyar történelem]]
| |||