Wikipédia

„Algyői Könyvtár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
31. sor:
Az 1980-as években a fiókkönyvtárként működő Algyői Könyvtár a hét minden munkanapján kinyitott az olvasók igényeihez igazodva. Az állományába ekkor beletartozott 24 napilap, 250 hanglemez, illetve magnószalagok. A beiratkozott olvasók száma még a 1980-as évekre sem gyarapodott, akkor még mindig csak 750 regisztrált olvasó volt. Az olvasók fele a 14 év alatti korosztályba tartozott.
 
A Könyvtár épülete mellett volt található a mára teljesen lerombolt [[Ady Endre Művelődési Ház]], amely a közelsége miatt gyakori partnere volt a könyvtári rendezvényeknek. Itt működött a ma is létező nyugdíjas klub, a citera zenekar, a pávakör, a népdalkör, valamint a néptánccsoport. Ezenkívül színvonalas előadásokat tartottak, valamint abban az épületben kapott helyet a mozi teremmoziterem is, amely egy 225 főt befogadó, szélesvásznú film vetítésére is alkalmas helyiség volt. Az épületet előszeretettel vették igénybe óvodás csoportok, az általános iskola osztályai, egyesületek és baráti körök.
1987-ben felrúgva a hagyományos szabadpolcos raktározási rendszert, az országban az elsők között vezette be a családi könyvtárat. A rendszer lényege, hogy a hasonló témájú műveket egy csoportba helyezték el, megkönnyítve ezzel a keresést olvasói szempontból. A tematikát tekintve voltak: „romantikus”, „kalandok”, „diák sarok”, „őseink”, „technika”, „egészséges élet”, „mesék”, és egyéb témák. Az adott témáknál nemcsak szépirodalmi művek, hanem ismeretterjesztő és szakirodalmi művek is megtalálhatóak voltak. A családias, baráti jellegű könyvtár, valamint a széles körű közönségnek szervezett rendezvények hozzájárultak, hogy a könyvtárhasználók száma fokozatosan emelkedjen. A [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi Könyvtár]]hoz tartozás 25 éve alatt a könyvtár évente csupán 80-100 könyvvel gyarapodott, illetve 12-14 folyóirat előfizetés állt rendelkezésre.<ref name="Molnárné Vida Zsuzsanna 2002">Algyő a maga kenyerén / Molnárné Vida Zsuzsanna. - Kiadja: Algyő Nagyközség Önkormányzata, Algyő, 2002. 159.oldal</ref>
[[Fájl:Algyői Könyvtár olvasótere.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A könyvtár olvasótere]]
Az önállóság jelentős fejlődést hozott a könyvtár életében is, hiszen 1998-ra már 136 ezer forint értékben vásárolhattak dokumentumokat, ez a szám 2001-re közel fél millió forintnak felelt meg. Elkezdték gyűjteni a videó kazettákat, [[CD-ROM]]-okat, [[DVD]]-ket, testületi jegyzőkönyveket, illetve a könyvtárban működött az [[Algyői Hírmondó]] helyi lap szerkesztősége is, amelynek máig a Könyvtár ad helyet. A Könyvtár a 2000-es évek elején építette ki a teleházat, amelynek avatására 2001. augusztus 17-én került sor. Ettől kezdődően a könyvtár rendelkezett [[ISDN telefon]] alapú internettel, elektronikus postaládával, fénymásolóval, nyomtatóval valamint elkészíttette Algyő honlapját, amelyen a könyvtár is helyet kapott. Így a helyben olvasás mellett lehetőség nyílt a helyieknek internetezésre, szövegszerkesztésre, [[Ee-mail]] küldésre, [[fax]]-küldésére, számítógépes játékok használatára. Ennek köszönhetően a könyvtárat látogatók száma megduplázódott, a beiratkozott olvasók száma is ugrásszerűen megnőtt.<ref name="Molnárné Vida Zsuzsanna 2002"/>
 
Bevezették az internetes könyvtárközi kölcsönzést, lehetővé vált a más könyvtárak adatbázisaiban való keresés, az elektronikus könyvtárak állományának elérése, dokumentumaik letöltése.
43. sor:
 
[[Fájl:Algyői Könyvtár bejárata.JPG|bélyegkép|jobb|250px|A könyvtár bejárata]]
2006. január 1-jétől működik jelenlegi formájában a könyvtár, Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház néven. A három intézmény vezetője Bene Zoltán. Könyvtárosok: Dudásné Molnár Adél és Szabó Noémi. 2011-től a könyvtár a [[SZIRÉN Integrált könyvtári rendszer]]ről áttért a [[Corvina (integrált könyvtári rendszer)rendszerre]]-re. Ezzel a váltással a könyvtár egy országos adatbázisrendszerhez csatlakozott, ez a közös lekérdező felület kialakítása és alkalmazása lehetővé tette a szélesebb körű könyvtári szolgáltatást és tájékoztatást. Az állomány elektronikus feldolgozása gördülékenyebbé tette a kölcsönzést, ez 2012-ben kiegészült a vonalkód bevezetésével. A rendszernek köszönhetően algyői helyismereti adattár is építhető, valamint új szolgáltatást biztosít a gyengén látók számára egy speciális prizma olvasókészülék segítségével. Létrejött egy közhasznú információs portál, amelyen közvetlenül elérhetők az intézmény aktuális rendezvényei, képgaléria, közérdekű adatok, elérhetőségek, kapcsolattartás. A helyismereti anyagokat Jadox elektronikus könyvtárban tárolják, ahonnan az adatok könnyen visszakereshetőek és nyilvánosak. 2011. novemberéig mindösszesen 5250 rekordnyi helytörténeti anyagot dolgoztak fel, valamint abban az évben valósult meg az interaktív portál is. Elektronikus hírlevél rendszer is működik a könyvtárban, amelyre bárki feliratkozhat, naprakészen értesülve a könyvtári eseményekről, könyv-újdonságokról. Nemcsak a látássérültek könyvtári integrálódását tűzték ki célul, hanem a nagyothalló és siket olvasók közönségetolvasóközönséget is szerették volna elérni. Jelnyelvi tolmácsok segítségével elkészült egy videofilm, amely elérhető a könyvtár honlapján. A videó jelnyelven mutatja be a könyvtárhasználati szokásokat és részletezi a könyvtárban található, hallássérülteknek szóló dokumentumok körét. A könyvtárban jelnyelvi szótárak, segédanyagok és jelnyelvi DVD-k segítik a hallássérültek életét. Igény szerint a könyvtár ingyenesen biztosítja a jelnyelvi tolmács szolgáltatásait.
 
==Számítógépes tanfolyam==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Algyői_Könyvtár”