„Henry Ford” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
34. sor:
 
Eddig azonban csak gőzgépekben gondolkodott. A fordulat számára 1885-ben, 22 éves korában, jött el, amikor elromlott a környék egyetlen gázmotorja és őt kérték meg, nézze meg, mit lehetne tenni vele. Ő, bár először látott ilyet, de hamar átlátta a működését és megjavította. Ekkor határozta el, hogy maga is épít egyet. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|38. o.}} Ráébredt arra, hogy a közönséget jobban érdekli a közúti jármű, mint a traktor és tanulmányozni kezdte a benzinmotor elvét, hogy legyőzze a gőzgép súlyát. Első benzinmotorját 1887-ben szerkesztette, majd készített többet is.
 
1891-ben sikerült elhelyezkednie a Detroit Edison Electric Company-nál mérnökként, majd 1993-tól főmérnökként dogozott. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}} Az első benzinmotoros „homokfutót” 1893-ban próbálta ki közönség előtt. A jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
 
[[Fájl:Ford Edison Firestone1.jpg|180px|thumb|left|Ford, [[Thomas Edison|Edison]] és [http://en.wikipedia.org/wiki/Harvey_Firestone Firestone]: nagy amerikai feltaláló-triász ([[1929]]-ben)]]
 
1891-ben sikerült elhelyezkednie a Detroit Edison Electric Company-nál mérnökként, majd 1993-tól főmérnökként dogozott. {{refhely|Kovács 2012/7-8. Autósélet|39. o.}} Az első benzinmotoros „homokfutót” 1893-ban próbálta ki közönség előtt. A jármű 25 mérföldes sebességet ért el.
 
1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t 12 részvényessel és 100.000 dolláros tőkével. 1920-ban napi 1000 darabot gyártott a világhírű Ford automobilból. 1924-ben a Ford Művek évi termelése elérte a toronymagas 2 millió autót, teherautót és traktort. Sikerének titka a tömegtermelés módszerében és a magas bérekben rejlett. Szerény eredeténél fogva mély érzéssel volt dolgozói iránt és vázlatos alapelveket dolgozott ki a munkásokat illetően, amiket állandóan alkalmazott is. Az egyik ilyen az volt, hogy a lehető legmagasabb béreket fizette és ebben igazi reformer volt. Egy másik az volt, hogy a jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel. Sok európai szocialistára nagy hatással volt Ford demonstrációja, mellyel idejétmúlttá nyilvánította a marxizmust, továbbá, hogy a kapitalizmus ésszerűsíthető és moralizálható. 1918-ban Ford, aki támogatója volt Wilson elnöknek, sikertelenül indult egy szenátusi helyért folyó választáson és később szó volt arról, hogy indulni fog az elnökválasztáson is. Ez riadalmat keltett a hivatásos politikusok között, de végül bejelentette, hogy visszalép Coolidge-dzsal szemben. Ford az első világháborúban nagy erőfeszítéseket tett arra, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen Európa hadban álló nemzetei között, de ezek többnyire nem vezettek célra.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henry_Ford