„Diescher József” változatai közötti eltérés

 

[[Fájl:Diescher József építész.jpg|Diescher József portréja (kb. 1860)]]

 

Diescher József nagy múltú, Frankfurt am Mainból származó építészdinasztia fejeként számos épületet tervezett és kivitelezett Pesten. A berlini ''Bauakademie'' hallgatója volt, Münchenben az Akadémia ''Civil-Baukunde'' előadásait hallgatta, illetve a ''Königliche Baugewerbschule'' látogatója volt. Tanulmányaira és korai terveire hatással voltak a korabeli építészeti mintakönyvek is, különösen ''Durand Leçon d’Architecture''-je. 1839-től a ''Pesti Építész Céh'' tagja. Budapesten közel harminc műemlék őrzi keze nyomát. Csupán 1850 és 1860 között több mint kétszáz építési engedélyt kapott a fővárosban. Diescher József sokáig tiszta klasszicista stílusban épített, de az 1860-as évektől már határozottan az eklektika felé hajlott, romantikus, neoreneszánsz elemeket is felhasználva.

 

 

Emléktábla őrzi nevét az általa 1871-ben historizáló stílusban tervezett ''[http://www.vmgsuli.hu/ Vörösmarty Mihály Gimnázium]'' (VIII. Horánszky u. 11.) falán, illetve a ''[http://belvsztanna.gportal.hu/ Szervita téri Szent Anna templom]''on, amelynek homlokzatát és középtornyát alakította ki. (A mellette levő rendházat a mai modern postapalota helyén már lebontották.) Ő tervezte a Rákóczi út 57. sz. alatt levő, Luther udvarban található ''Szlovák evangélikus templom''ot (ma kiállítóterem), és számos korabeli lakóházat, elsősorban a mai V. és belső VIII. kerületekben. (Például a Múzeum krt. 5., Semmelweis u. 15., Akadémia u. 13. és 16., a Dorottya u. 6. sz. alatti ún. ''Wurm udvar'' – jelenleg Dorottya-palota – felső két szintje.) Egyik testvére Diescher János, a Rókus kórház szülész-nőgyógyász főorvosa volt, számára tervezte a Bajcsy-Zs. út 17. sz. alatti lakóházat. A Dunaparton a Széchenyi rakpart 8. sz. alatti épület saját tervezésű és tulajdonú háza volt, jelenleg a ''Commerzbank'' található benne.

A Füvészkertben lévő, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. regényéből is jól ismert, 2011-ben felújított ''Pálmaház'' és a II. János Pál pápa (volt Köztársaság) téri ''Gázgyár főépülete'' is nevezetesebb tervezése. Heckenast Gusztáv nyomdája számára 1861-62-ben az Egyetem u. 4. szám alá háromemeletes épületet tervez. Több villát tervezett a Városligetbe vezető, 1840 körül kialakulóban levő utakon (Pl. Leopold ''Grossinger'' vaskereskedő villája, Városligeti fasor 17., a mai Damjanich u. sarkán), amelyeket időközben lebontottak. Építővállalata végezte a ''Közvágóhíd'' építészeti munkálatait, valamint – ''Holzpach Jakab Téglagyárának'' támogatásával – a ''pesti alsó dunai kőrakpart'' kialakítását, amit a pestiek méltán emlegetnek a várost fenyegető árvíz idején! Pesten kívüli munkái közül az ''aradi Líceum'' tervezése ismert. Másik testvére, ''Diescher Antal'' is építész volt, róla a Magyar Építészeti Múzeum őriz egy fiatalkori olajportrét.

 

 

Kivitelezőként is számos épületet jegyez, többek közt az Október 6. utcai (Sas u. 8. - Zrínyi u. 13. tömb) ''Marcibányi palota'' neoreneszánsz átalakítását. Ő volt a ''Magyar Tudományos Akadémia'' építési kivitelezője is ''Ybl Miklós''sal, a korábban építővállalkozásában kőműves inasként tanuló ''Szkalnitzky Antal'' műépítész vezetésével. Az MTA kivitelezését követően ő tervezte az ''MTA bérházát'' (1865), amely az Akadémia épületének folytatása, ma az MTA könyvtárának ad otthont. Ebben az épületben lakott haláláig ''Arany János''.

Ha a mai húszezer forintosra nézünk, annak hátán a Bródy Sándor utca 8. sz. alatti régi képviselőházat látjuk (ma: Olasz Intézet). Tervezője Ybl Miklós, kivitelezője Diescher József volt. Jó munkakapcsolat volt köztük, sok más épület tervezésében-kivitelezésében dolgoztak együtt az évek során. Diescher cége a képviselőház építését 1865. szeptember 11-én kezdte és 2140 kőművessel és 3500 munkással rekord idő, 3 hónap alatt (!) végeztette el. Az épület bútorozatlanul, száradó falakkal már 1865. decemberére készen állt. Az építkezés haladtáról az egykori újságok naponta beszámoltak, a „falegyen-ünnepségen” az egész város lakossága részt vett, és lelkesen éltette az építőket, hiszen az épület megléte, a kiegyezésről szóló létfontosságú országgyűlési tárgyalások megkezdése ekkortájt égető politikai kérdés volt! Hivatalos felavatása 1866. április 16-án történt. Érdemei elismeréseként a királytól Ybl Miklós a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, Diescher József pedig koronás aranykeresztet kapott, és a munkásokat is megjutalmazták.

 

 

A Vörösmarty Gimnázium, az egykori ''Főreáltanoda'' tervezésekor (1871-74) Diescher a legmodernebb tudományos eredmények oktatási megismertetésére is gondolt. Ennek jó példája nemcsak a tágas természettudományos szertár, a vegytani laboratórium és méregszoba, a fizika előadóhoz tartozó desztilláló-helyiség, olvasztókemence és hűtő, a biológiához tervezett bonckamra, hanem a hátsó lépcsőház kialakítása is. Ezt úgy tervezte és építtette, hogy a híres [[Foucault-inga|Foucault-féle ingakísérlet]] a diákok számára bemutatható legyen. A francia ''Foucault'' 1851-ben a párizsi Pantheonban végezte el kísérletét, amellyel bebizonyította, hogy az inga lengési síkját a Föld forgása közben megtartja. Az új gimnázium terveibe már bekerült e demonstráció elvégzésének lehetősége, amit azóta is rendszeresen, minden évben bemutatnak a diákoknak, illetve nyílt napokon a látogatóknak. A gimnázium utcai szárnyának második emeleti része az épület egyik legreprezentatívabb helyiségét, a dísztermet foglalja magában. A Vörösmarty Gimnázium 2002-ben lett műemlék, az emléktáblát dédunokája, M. Dévényi (Diescher) Márta leplezte le.

 

 

V. Királyi Pál u. 18., Szupp ház (átép., 1844), V. Vadász u. 18/Hold u. 9. (1854), V. Akadémia u. 13./Steindl I. u. 5. (1870), V. Akadémia u. 16./Zoltán u. 3. (Diescher Ágoston részére, 1872), V. Váci u./Kígyó u. sarok (1870), az északi Klotild palota mellett, V. Kálvin tér 8. (1853, átalakítás + udvari szárny), V. Hercegprímás u. 14. (1865, átép.), V. Molnár u. 4. (1873., rendház, most: Budapesti Ward Mária Ált. Isk. és Gimnázium), V. Bajcsy-Zsilinszky út 55. (1860), V. Szerb u. 9. (1855, Kasselik Ferenccel), VI. Paulay Ede u. 14. (1845), VII. Dob u. 6., VII. Erzsébet krt. 58. (1860) Berger kávéház, a későbbi Király Színház művészeinek törzshelye, VIII. Mária u. 10. (1855), VIII. Rákóczi út 15. Fehér ló Fogadó, ma: Közép-Európai Kulturális Intézet, (Hild J. 1831, D. J. emelet ráép., 1852, híres vendégek: Liszt, Wagner, Erkel), VIII. Baross u. 34. (1861-62, átép.), IX. Vámház krt. 6. Jordán ház (1857, ráép.), V. Király u. 21/Kazinczy u. 56., Jó Pásztor-ház (1845, átép.), IX. Üllői út 23., XII. Mátyás király út 30. villa (1893),

 

 

 

apja: Diescher János (1788-1862) építész,

felesége: Strohoffer Jozefa (1821-1875), gyermekei: Lajos (1842-1893), János (1847-1860), Viktor Géza (1852-1900), Irén (1853?-?), József (1859. márc. - 1859. jún. 6.), József (1860-1883)

 

 

 

Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris. Budapest Főváros Levéltára, 2010.

 

 

 

Magyar Életrajzi Lexikon