|
== Története ==
A ''Pécs–Dolnji Miholjaci HÉV'' társaság által épített [[helyiérdekű vasút]]vonalat két részletben helyezték üzembe.<ref name="plex"/> Először a ''[[Drávavölgyi HÉV]]'' társaság [[Harkány]] (akkoriban ''Harkányfürdő'' nevű) állomásától [[Donji Miholjac]]ig (régebbentartó ''Dolnji Miholjac''14,5 km ritkánhosszú használtszakaszt magyaradták nevénát [[1912]]. [[november 28.|november 28-án]].<ref name="plex"/> A ''Alsómiholjác[[Pécs-Barcsi Vasúttársaság]]'') [[pécs]]i állomásától induló, [[Harkány]]ig tartó 1431,5 km hosszú második szakaszt adták át [[19121913]]. [[novemberjúlius 2817.|novemberjúlius 2817-ánén]] nyitották meg.<ref>Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 113. és 213. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)</ref><ref name="plex"/>
A ''[[Pécs-Barcsi Vasúttársaság]]'' [[pécs]]i állomásától induló, [[Harkány]]ig tartó 31,5 km hosszú második szakaszt [[1913]]. [[július 17.|július 17-én]] nyitották meg.<ref>Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 113. és 213. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)</ref>
A sík- és dombvidéki vasút építése jelentős földmunkával járt, legnagyobb műtárgya a 310,5 m hosszú, háromnyílású, vasszerkezetű [[híd]] volt a [[Dráva]] felett. A híd a közúti forgalmat is kiszolgálta.
A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű [[sín]]ekből épült, [[Pécs]] állomás környékén 28,0 kg/fm tömegű, „j” jelű [[sín]]eket is beépítettek.
A [[trianoni békeszerződés]]sel [[Horvátország]]Donji Miholjac a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] ([[1929]]-től [[Jugoszlávia]]) része lett, az addigi magyar-horvát határ államhatárrá minősült át. A vonalon a határátmeneti forgalom megszűnt,<ref>[http://ballal.gofree.hu/G/Menetrendek/1921/index.html 1921 nyári menetrend]</ref> így ''Dolnji Miholjac'' nagyvasúti kapcsolata is megszűnt, lévén horvát területeken csak kisvasúti hálózat érte el a települést. Magyar oldalon [[Drávaszabolcs]] állomása lett a végállomás.
== Megszüntetése ==
|
