„Philippe Berthelot” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
 
==Élete==
Philippe Berthelot 1866. október 9-án született Sèvres-ben, [[Marcellin Berthelot]] híres francia kémikus gyermekeként. Gyermekkora és neveltetése során számos kiemelkedő irodalmi és tudományos személyiséggel ismerkedett meg. 1889-ben diplomáciai pályára lépett. 1902-től 1904-ig [[Kína|Kínában]] látott el szolgálatot, majd a francia külügyminisztérium alkalmazásába lépett. Az [[első világháború]] kitörésekor, a balkáni tárgyalások során a szövetségesek közötti összekötő szerepét töltötte be. A háború befejezése után részt vett a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békekonferencián]].<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref> Ő állította össze a javaslatot is a francia követelések tekintetében. Ezt Clemenceau előbb abszurdnak tartotta, majdde 1918 végén mégis ennek az enyhén módosított változata került átadásra a brit és az amerikai vezetés elé. 1919 márciusában és áprilisában Clemenceau ezt az irányvonalat követte. Ez a jelentős területi veszteség mellett számos esetben megtagadta a németektől a népek önrendelkezési elvét.<ref name="Watson 1">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=59|id=ISBN 9781905791606}}</ref> Később [[Szíria]] miatt összetűzésbe került Clemenceau-val, akit angolbarátsággal és a francia gyarmati érdekek elárulásával vádolt.<ref name="Watson 2">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=141|id=ISBN 9781905791606}}</ref> 1919-ben kinevezték a politikai és kereskedelmi ügyek igazgatójának, valamint állami tanácsadónak, amely a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. Ebben a tisztségben aktív tevékenységet fejtett ki a [[trianoni békeszerződés]] magyar szemmel rendkívül kedvezőtlen feltételeinek kialakításában is.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref>
 
1919. november 25-én az [[antant]] képviseletében [[Magyarország]]on tartózkodó [[George Russell Clerk]] a békekonferencia nevében elismerte az egy nappal korábban megalakult [[Huszár Károly (politikus)|Huszár-kormányt]], majd visszautazott Párizsba. November végi és december elejei jelentéseiben közölte, hogy kedvező benyomást szerzett a magyarokról és [[Apponyi Albert]]ről is, aki valószínüleg a magyar békedelegáció vezetője lesz. Berthelot erre a következő részben túlzó, részben rosszindulatú megjegyzéseket tette:<ref name="Romsics/Berthelot1">{{cite book|last=Romsics|first=Ignác|title=A trianoni békeszerződés (elektronikus könyv kiadás)/A Magyar békedelegáció álláspontja és tevékenysége, a 95. jegyzet előtt|publisher=Osiris Kiadó, Budapest|year=2007|pages=|id=ISBN 9789633899649}}</ref>
33. sor:
*[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot]{{en}}
*Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés (elektronikus könyv kiadás), Osiris Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789633899649
*David Robin Watson: Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World, Haus Publishing Ltd., 2008, ISBN 978-1-905791-60-6
*[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MERAY/meray00047_kv.html Méray Tibor: A párizsi vártán (Írások a Szajna mellől), II. kötet, Egy szakértő dilettáns című fejezet, Marosvásárhely : Mentor Kiadó, 2000., ISBN: 9789738002340, (Digitalizált Változat)]{{hu}}