„Mihail Andrejevics Szuszlov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor:
Egy pletyka szerint amikor Sztálin ideges volt, gyakran hívatta Szuszlovot és ilyenkor azzal vezette le a feszültségét, hogy Szuszlov hátsóját rugdosta. Ugyanakkor a pártfőtitkárok bűvkörében akkora hatalmat halmozott fel, hogy gyakran emlegették ''Szürke Eminenciás''ként.
==
[[1952]]-ben az akkor Prezídiumnak nevezett Politikai Bizottságba emelték. Előmenetele megtorpant, amikor Sztálin [[1953]]-ban meghalt, ekkor ideiglenesen kiesett a Prezídiumból. [[1954]]-ben azonban már a Szovjetunió Külügyi Bizottságának elnöke, [[1955]]-ben pedig újra a Prezídium teljes tagja, kihagyva a szokásos tagjelölt státuszt.
[[1957]] júniusában [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]], az SZKP akkori főtitkára mellé áll, amikor annak meg kell küzdenie [[Georgij Makszimilianovics Malenkov|Georgij Malenkov]], [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Vjacseszlav Molotov]], [[Lazar Kaganovics]] és [[Dmitrij Sepilov]] csoportjával. A következő év októberében "bonapartizmussal"
A későbbiekben az egyik fő szervezője annak a puccsnak, amely elmozdítja Hruscsovot és [[1964]] októberében és [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid Brezsnyev]]et
== Szerepe 1956-ban ==
[[1956]] júniusában Szuszlov volt az, aki kétértelmű moszkvai üzenetet adott át a magyar pártvezetésnek, amely szerint Rákosinak maradnia kell, de [[Kádár János]]t is be kell emelni a vezetésbe, mint a nép emberét, és mint nem zsidó származású pártembert. Szuszlov kiemelte, hogy túl sok a zsidó a magyar vezetésben, kifejezve azt az SZKP-ben akkor uralkodó véleményt, hogy ha „nemzeti káderekkel” erősítik a magyar pártvezetést, le lehet szerelni a fokozódó belpolitikai elégedetlenséget Magyarországon.
Szuszlov október 24–31.
== Források ==
| |||