„Michel Ney” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ar:ميشال نيي |
→Élete és pályafutása: A kivégzés |
||
49. sor:
A hangzatos szavak ellenére túlélte az ütközetet, menekülés közben Napóleontól nászajándékba kapott kardjáról felismerték és elfogták. Ney ügyét előbb katonai bíróság elé utalták, de annak tagjai – volt marsallok, akik a vádlotthoz hasonlóan viselkedtek maguk is – illetéktelennek nyilvánították magukat. Az ügy a felsőház elé került, ahol kimondták a [[halálbüntetés]]t – ővele statuáltak példát, Napóleon többi marsallja kegyelmet kapott.
Ney a [[halálbüntetés|halálos ítélet]] felsorolásakor félbeszakította címeinek hosszas felsorolását ''„Michel Ney és hamarosan egy marék por”'' felkiáltással. A kivégzésre [[1815]]. [[december 7.|december 7-én]] a szokásoktól eltérően nem a nyilvánosság előtt került sor, hogy elkerüljék a valószínű zavargásokat. Az utolsó pillanatáig eszelősen bátor Ney nem engedte bekötni a szemét, sőt ő vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak. Utolsó szavai: ''„Franciaország katonái! Íme az utolsó parancsom hozzátok: tűz!”'' Tizenegy lövést kapott: hatot a mellkasába, hármat a fejébe, egyet a nyakába, egyet a jobb karjába. Az osztag egy tagja a feje felett a falba lőtt.
Máig tartja magát a legenda, hogy a kivégzést csak megrendezték, Ney-nek sikerült Amerikába szöknie – ez persze nem igaz, de valódi leszármazottai közül az egyik valóban a washingtoni képviselőház tagja. == Források ==
| |||