„Balázsfalva” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB (8350)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: an:Blaj; kozmetikai változtatások
40. sor:
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost [[1313]]-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. [[1332]]-ben ''villa Blasii'' néven említik. Várkastélyát [[1535]]-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá [[1687]]. [[október 27.|október 27-én]] [[Teleki Mihály]] és [[Lotaringiai Ferenc herceg]] azt az egyezséget, amely alapján Erdély [[Habsburgok|Habsburg]] uralom alá került, ezzel véget vetett az [[Erdélyi Fejedelemség]]nek.
 
[[1703]]. [[december 23.|december 23-án]] itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak [[Pekry Lőrinc]] erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a [[kurucok]]hoz. [[1747]]-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi [[román nemzeti mozgalom]] központja lett. [[1848]]. [[május 15.|május 15]]-[[május 16.|16]]-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. [[1861]]. [[május 15.|május 15-én]] a románok itt megtartott gyűlése [[Erdély]] uniója ellen lépett fel. [[1910]]-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Balázsfalvi járás]]ának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.
 
== Látnivalók ==
 
* A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült [[Anton Erhard Martinelli]] tervei alapján.
* A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a [[18. század]] óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette [[1534]]-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. [[1842]]-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
* A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van [[Petőfi Sándor|Petőfi]] szobra is.
50. sor:
== Híres emberek ==
 
* Itt született [[1918]]. [[Július 22.|július 22]]-én [[Kulcsár J. Géza]] vegyészmérnök, kémiai szakíró.
 
== Jegyzetek ==
69. sor:
[[en:Blaj]]
[[ace:Blaj]]
[[an:Blaj]]
[[cs:Blaj]]
[[de:Blaj]]