„Normandiai Emma angol királyné” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
1035. november 12-én, körülbelül 45 éves korában meghalt Knut király, Emma Normandiába száműzött két fia 1036-ban pedig most már biztonságban visszatérhetett Angliába, rég nem látott anyjához. Ez az esemény Knut (első házasságából származó) fiát, Harold-ot igen érzékenyen érintette, aki attól félt, ha Emma két fia visszatér Angliába, az asszony előbb-utóbb eléri majd férjénél, hogy az idősebbiket, Eduárd-ot tegye meg az angol korona trónörökösévé. Harold helyzeti előnyben érezte magát ahhoz, hogy apja halála után, ha kell, erővel megszerezze magának az angol trónt, ugyanis a herceg maga mögött tudhatta ehhez az angol nemesség jó részét. (Harold bátyja, Svein Knutsson lett 1030-ban Norvégia uralkodója.)
Emma és Knut közös fiának, Harthacnut hercegnek számos ellensége volt Skandináviában, köztük az az Alfréd is, akit egy csata alkalmával megadásra kényszerített, majd kegyetlen módon meg is vakíttatott. (Alfréd nem sokkal később belehalt súlyos sérüléseibe.) Látva féltestvére bosszúálló természetét, Eduárd jobbnak látta, ha visszatér anyja szülőföldjére, Normandiába. Emma hamarosan követte fiát, s előbb Bruges-be, majd pedig a Flamand Grófságba távozott. A grófi udvarban eltöltött időszak folyamán írta meg a királyné a már említett Enconium Emmae című visszaemlékezéseit.
Emma és Knut fia, Harthacnut 1040-ben hadjáratra készülődött, hogy hosszú távra megoldja dániai birtokai katonai védelmét az ellenség támadásaival szemben. Ezután Harthacnut magához vette Flandriában élő édesanyját, s együtt tértek vissza Angliába.
[[Kategória:Angol királynék]]