„Normandiai Emma angol királyné” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Emma és Knut közös fiának, Harthacnut hercegnek számos ellensége volt Skandináviában, köztük az az Alfréd is, akit egy csata alkalmával megadásra kényszerített, majd kegyetlen módon meg is vakíttatott. (Alfréd nem sokkal később belehalt súlyos sérüléseibe.) Látva féltestvére bosszúálló természetét, Eduárd jobbnak látta, ha visszatér anyja szülőföldjére, Normandiába. Emma hamarosan követte fiát, s előbb Bruges-be, majd pedig a Flamand Grófságba távozott. A grófi udvarban eltöltött időszak folyamán írta meg a királyné a már említett Enconium Emmae című visszaemlékezéseit.
Emma és Knut fia, Harthacnut 1040-ben hadjáratra készülődött, hogy hosszú távra megoldja dániai birtokai katonai védelmét az ellenség támadásaival szemben. Ezután Harthacnut magához vette Flandriában élő édesanyját, s együtt tértek vissza Angliába. I. Harold király halála után, 1040-ben rendeződni látszott a trónöröklés sorsa, Emma pedig hatalma alá vonta a Wessex-i Királyságot mint régens, fia, Eduárd nevében, aki hivatalosan egy év múlva lépett újra Anglia földjére.
 
Harthacnut ekkor hajlandó volt kompromisszumot kötni féltestvérével, Eduárd herceggel. Kijelentette, hogy amennyiben neki magának nem születne fiú örököse, halála után Eduárd lehet majd Anglia új királya.
[[Kategória:Angol királynék]]
 
Névtelen felhasználó