„Háziasítás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
rendezés - egy csomó rész csak az állatokról szól, ezeket jobb ott tárgyalni |
||
8. sor:
A gazdasági előnyökért tenyésztett és nemesített állatokat [[haszonállat]]nak nevezik.
== Állatok háziasítása ==
== A háziasítás ideje és helyszínei ==▼
▲=== A háziasítás ideje és helyszínei ===
[[Fájl:Hungary(Puszta)100.jpg|right|thumb|200px|Magyar szürkemarha]]
A legkorábbi házijuhra utaló lelet az i. e. 14. évezred elejéről [[Egyiptom]] és [[Mezopotámia]] területéről származik, a legkorábbi házikutya maradványa [[Észak-Amerika|észak-amerikai]], ugyanannak az évezrednek a közepéről<ref>Mivel azonban ez óvilági típusú kutya maradványa, a kutya háziasítása már korábban – valószínűleg Kelet-Ázsiában – megtörtént.</ref>, a házikecske maradványa pedig Nyugat-[[Irán]]ból, az évezred végéről került elő. A [[sertés]] is Észak-Irakban, az i. e. 7. évezred kezdetén vált háziállattá, a szarvasmarha pedig ugyanannak az évezrednek a közepén, valahol a [[Földközi-tenger]] keleti medencéjében vagy [[Anatólia|Kis-Ázsiában]].
29 ⟶ 31 sor:
[[Fájl:Turpan-flaming-mountains-camellos-d03.jpg|right|200px|thumb|Közép-Ázsia haszonállata a [[kétpúpú teve]].]]
==== Az első háziasítások körülbelüli időpontja és helye ====
{| class="wikitable"
|-
123 ⟶ 125 sor:
[[Fájl:Milkmaid-and-Moose-Cow-hp4080.jpg|right|200px|thumb|[[Jávorszarvas]]-tehén és fejőnő a szovjet domesztikációs kísérletben.]]
==== Modern háziasítás ====
{| class="wikitable"
|-
162 ⟶ 164 sor:
|valign="top"|[[Fehérhasú sün]] || align="center" | 1980-as évek || align="center" |
|}
[[Fájl:Mules Lindos.jpg|right|200px|thumb|[[Öszvér]]ek (ló/szamár hibrid)]]▼
=== A háziasítás folyamata ===
▲[[Fájl:Mules Lindos.jpg|right|200px|thumb|[[Öszvér]]ek (ló/szamár hibrid)]]
[[Fájl:Livestock chicago 1947.jpg|Chicagoi marhavágóhíd 1947-ben|thumb|200px]]
Állatok korai háziasításának lehetséges módjai: (1) a vadállatok egy-egy csoportjának foglyul ejtése, körülzárása, elkerítése és/vagy (2)a fiatal állatok befogása és felnevelése lehetnek. Az utóbbi módszer ma is hatékony, bár megjegyzendő, hogy a vadállatok újszülötteinek felnevelése nem mindig jelent háziállatot. Ehhez a faji viselkedés megváltozása, a szelídülési hajlam, a szelídség tartós kialakulása és átörökítése is szükséges.
A [[búza]] háziasítása jó példa arra, hogy a természetes kiválasztódás és a mutáció kulcsszerepet játszhat a folyamatban. A vad búza kalásza lepotyog a földre, amikor a magok megérnek, mintegy újravetve magukat, ellentétben a nemesített búzával, amelynél a kalász mindvégig a száron marad. E változás egy véletlen mutáció eredménye, mely a búza termesztésének korai időszakában történt meg. Az ilyen búza jobban megfelelt a földművelőknek, és mivel ezt könnyebb betakarítani, így ez lett a következő évi vetőmag.▼
A [[természetes kiválasztódás]] kulcsszerepet játszhat a folyamatban. A kutatók
A háziasításban meghatározó jelentősége van a [[mesterséges szelekció]]nak. A szelekció alanyául szolgáló genetikai változatosságot főként a [[mutáció]]k hozzák létre, de szerepet kaphat ebben a hibridizáció és a [[genetikai manipuláció]] is.
===
[[Fájl:Paxaro GFDL21.JPG|thumb|right|200px|A [[kanári]] díszmadárként domesztikált változata]]▼
[[Jared Diamond]] evolúcióbiológus szerint egy állatfajnak hat feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy háziasításra alkalmas legyen:
# '''Rugalmas étrend''' – sokféle táplálékot fogyasztani képes, generalista táplálkozás
183 ⟶ 186 sor:
Ezeknek a feltételeknek megfelel a legtöbb gazdasági haszonszerzés céljára tartott faj háziasított populációja, a könnyen szocializálható díszmadarak, különösen a papagájfajok, illetve az eleinte gazdasági célból, majd manapság leginkább kedvtelésből tartott kutya és macska fajták egyedei. Egyes régóta tenyésztett állatfajtákra jellemző lehet, akár az emberrel való szembefordulás is, főként az "ridegen" tartott fajták esetében(lásd. háziméh, szürkemarha, bivaly), de ettől háziasításuk ténye megkérdőjelezhetetlen.
=== A háziasítás fokozatai ===
Egy faj vadon élő háziasított állományai közt gyakran nincsen élesen kirajzolódó határvonal, hiszen a vad és a domesztikált egyedek gyakran kereszteződnek. Egyes háziállatoknak elvadult állományai is kialakulhatnak, pl. városainkban elvadult házigalambok élnek. A vad és a domesztikált állapotok közti átmenet leírására az alábbi kategóriák szolgálnak.▼
* '''Vad''': Ezek az állatok (eredetileg is) egész életüket vadon, az ember segítsége, gondozása nélkül, és rendszeres emberi behatásoktól mentesen élik le. A természetszerű környezet csökkenése miatt sokszor kultúrterületekre is kiszorulnak, emiatt konfliktusba kerülhetnek az emberrel. Sok helyen a vadgazdálkodás révén az emberi behatás megvan, de ez nem mindennapos, és nem befolyásolja a vad viselkedésformákat.▼
* '''Elvadult''': Korábban domesztikált állatok elvadult(dedomesztikált) állományai. Ilyenek az amerikai prériken élő elvadult lovak, a [[musztáng]]ok, az Ausztráliába bevitt, és elvadult [[dromedár]]ok. Feltételezhetően ilyen a [[dingó]] is, amely valószínűleg a házikutyából vadult vissza.▼
* '''Részleges háziasítottságról''' (fogságban vagy félig háziasítva): Ezeket a fajokat élelmezési célokból, ipari felhasználásra, kedvtelésből vadászati célra, esetleg díszállatként tartják, tenyésztik, de alapvetően sem megjelenésükben, sem viselkedésükben nem, vagy csak kevésbé térnek el a vad példányoktól. Rendszeres tenyésztésük során elindultak a háziasítás útján, ezért a ''félig háziasított'' (szemidomesztikált) jelzővel is illetik őket. Ilyen pl. a haszonállatként tenyésztett [[strucc]] és [[gímszarvas]].▼
* '''Háziasított''': Ezeket a fajokat az ember már hosszú generációk óta tenyészti és nemesíti, ezért viselkedésben és genetikai állományukat tekintve eltérnek, küllemben eltérhetnek vad őseiktől.▼
A háziasításon tehát-emberi közreműködéssel-a vadállatból háziállattá (gazdasági, kedvenc és hobbiállattá)válás folyamata értendő, mely szoros összefüggésben áll az ember társadalom és civilizációs kultúra fejlődésével. Az állatok részéről nemzedékeken átnyúló fokozatosság, folyamatos és dinamikus genetikai változások sorozata jellemzi, mely napjainkban is tart.▼
== Növények háziasítása ==
201 ⟶ 213 sor:
Egy évezred után sok háziasított faj már egyáltalán nem hasonlított természetes ősére. A mai kukoricacső például számtalanszor nagyobb, mint vad őséé volt, hasonló a különbség az [[erdei szamóca]] és a kerti eper között is.
=== A háziasítás
[[Fájl:GloFish.jpg|thumb|200px|A [[géntechnológia]] új lehetőségeket nyit a háziasításban. GloFish: genetikailag módosított, ezért [[fluoreszkál]]ó [[zebradánió]]k.]]▼
▲A [[búza]] háziasítása jó példa arra, hogy a természetes kiválasztódás és a mutáció kulcsszerepet játszhat a folyamatban. A vad búza kalásza lepotyog a földre, amikor a magok megérnek, mintegy újravetve magukat, ellentétben a nemesített búzával, amelynél a kalász mindvégig a száron marad. E változás egy véletlen mutáció eredménye, mely a búza termesztésének korai időszakában történt meg. Az ilyen búza jobban megfelelt a földművelőknek, és mivel ezt könnyebb betakarítani, így ez lett a következő évi vetőmag.
▲Egy faj vadon élő háziasított állományai közt gyakran nincsen élesen kirajzolódó határvonal, hiszen a vad és a domesztikált egyedek gyakran kereszteződnek. Egyes háziállatoknak elvadult állományai is kialakulhatnak, pl. városainkban elvadult házigalambok élnek. A vad és a domesztikált állapotok közti átmenet leírására az alábbi kategóriák szolgálnak.
▲* '''Vad''': Ezek az állatok (eredetileg is) egész életüket vadon, az ember segítsége, gondozása nélkül, és rendszeres emberi behatásoktól mentesen élik le. A természetszerű környezet csökkenése miatt sokszor kultúrterületekre is kiszorulnak, emiatt konfliktusba kerülhetnek az emberrel. Sok helyen a vadgazdálkodás révén az emberi behatás megvan, de ez nem mindennapos, és nem befolyásolja a vad viselkedésformákat.
▲* '''Elvadult''': Korábban domesztikált állatok elvadult(dedomesztikált) állományai. Ilyenek az amerikai prériken élő elvadult lovak, a [[musztáng]]ok, az Ausztráliába bevitt, és elvadult [[dromedár]]ok. Feltételezhetően ilyen a [[dingó]] is, amely valószínűleg a házikutyából vadult vissza.
▲* '''Részleges háziasítottságról''' (fogságban vagy félig háziasítva): Ezeket a fajokat élelmezési célokból, ipari felhasználásra, kedvtelésből vadászati célra, esetleg díszállatként tartják, tenyésztik, de alapvetően sem megjelenésükben, sem viselkedésükben nem, vagy csak kevésbé térnek el a vad példányoktól. Rendszeres tenyésztésük során elindultak a háziasítás útján, ezért a ''félig háziasított'' (szemidomesztikált) jelzővel is illetik őket. Ilyen pl. a haszonállatként tenyésztett [[strucc]] és [[gímszarvas]].
▲* '''Háziasított''': Ezeket a fajokat az ember már hosszú generációk óta tenyészti és nemesíti, ezért viselkedésben és genetikai állományukat tekintve eltérnek, küllemben eltérhetnek vad őseiktől.
▲A háziasításon tehát-emberi közreműködéssel-a vadállatból háziállattá (gazdasági, kedvenc és hobbiállattá)válás folyamata értendő, mely szoros összefüggésben áll az ember társadalom és civilizációs kultúra fejlődésével. Az állatok részéről nemzedékeken átnyúló fokozatosság, folyamatos és dinamikus genetikai változások sorozata jellemzi, mely napjainkban is tart.
▲[[Fájl:Paxaro GFDL21.JPG|thumb|right|200px|A [[kanári]] díszmadárként domesztikált változata]]
== A háziasítás korlátai ==
▲[[Fájl:GloFish.jpg|thumb|200px|A [[géntechnológia]] új lehetőségeket nyit a háziasításban. GloFish: genetikailag módosított, ezért [[fluoreszkál]]ó [[zebradánió]]k.]]
A mezőgazdaság fejlődése és mai teljesítménye alig néhány növény- és állatfaj domesztikációján alapul. Az emberiség állati táplálék ellátásának túlnyomó többségét mindössze három faj, a [[sertés]], a [[szarvasmarha]], és a [[házityúk]] biztosítja.
| |||