„Kasztrált (énekes)” változatai közötti eltérés

A '''kasztráltak''' vagy '''castrati''' (a [[latin nyelv|latin]] ''castratusból'' ered, jelentése ''herélt'') azoknak az énekeseknek a neve, akiket gyemekkorukbangyermekkorukban [[kasztrálás|megfosztottak férfiasságuktól]] és így felnőtt korukban is megőrizték hangjuk gyermekien szép csengését miközben a hangképző apparátus erősödésével annak terjedelme, ereje és mozgékonysága növekedett.

A kasztrálás divatja az [[Arabok|arab]] világból származott és egészen 18. század végéig gyakorlat maradt [[Európa|Európában]], különösen azért, mert a nők egyházi kórusokban nem énekelhettek. Mindenekelőtt azonban operák virtuóz áriáit énekelték. Európában az első kasztráltak a 16. században jelentek meg, ez azonban vitattottvitatott, mert korábban ''soprano maschio'' névvel illették őket, ami jelenthetett [[falzett]] énekest is. Az első konkrétan ''castratónak'' nevezett énekes a spanyol származású [[Hernando Bustamante]] volt, aki [[1558]]-ban a [[sixtusi Sixtus-kápolna]] kórusában énekelt. Annak ellenére, hogy a későbbi francia közönség ellenszenvet mutatott a kasztráltak iránt, az országban mégis több énekes élt, hatalmas sikereket aratva. [[V. Szixtusz pápa]] átszervezte a [[Szent Péter-bazilika]] kórusát helyet adva számos kasztráltnak, melyek hamarosan átvették a vezetőénekesi pozíciókat a fiatal fiúktól és falzettistáktól.

A kasztráltak fénykora az 1700-as évekre esett, a legnépszerűbb zeneszerzők írtak szerepeket a számukra, s egy-egy opera előadása elképzelhetetlen volt akkoriban valamely jónevűjó nevű „castrato” produkciója nélkül.

A 18. század végén, a közízlés változása valamint a szociális irányváltás a kasztráltak végét jelentette. Az utolsó híres énekes [[Giovanni Battista Velluti]] volt. Számára írta [[Giacomo Meyerbeer|Meyerbeer]] [[1824]]-ben a ''Mózes Egyiptomban'' című operájának főszerepét. Az egyesült [[Olaszország]] kialakulása után (1860) törvényen kívül helyezték a kasztrálást, a korábban bevezettbevezetett francia törvények mintájára. [[1878]]-ban [[XIII. Leó pápa]] megtiltotta új kasztráltak alkalmazását egyházi kórusokban, így számuk jelentősen lecsökkent. [[1903]]-ban [[X. Piusz pápa]] pedig véglegesen betiltotta a kasztráltak foglalkoztatását. Az utolsó, aki a sixtusi Sixtus-kápolna kórusában énekelt, [[Alessandro Moreschi]] volt.

[[Fájl:Alessandro Moreschi.ogg|thumb|right|[[Alessandro Moreschi]] hangja, aki az utolsó kasztrált volt és a sixtusi Sixtus-kápolna kórusában énekelt]]