„Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(link)
a
 
[[Fájl:Momunent to Nikolai Przhevalsky (Saint Petersburg).jpg|bélyegkép|150px|Przsevalszkij-emlékmű Szentpéterváron]]
1879–1880-ban eljutott a [[Kuku-nor|Kuku-nor-tóhoz]], majd átkelve a [[Tien-san]] hegységen behatolt Tibet északkeleti részébe. Szeretett volna eljutni a titokzatos városba [[Lhassza|Lhásszába]], azonban ez a tibetiek ellenállása miatt nem valósulhatott meg. 1883-1885 között [[Kjahta|Kjahtából]] indulva átszelve a Góbi-sivatagot eljutott [[Alashan]]ba, a Tien-san hegység keleti vonulataiba, majd ismét a Jangce-folyóhoz. Visszafelé a Kuku-nor-tó felé jött, és expedícióját az [[Iszik-köl (tó)]] mellett fejezte be [[Hotan (város)|Hotan]] városában. Utazásai során hatalmas, addig a térképen fehér foltként számon tartott területeket tárt fel; természettudományos gyűjteménye számos addig ismeretlen fajjal gazdagította a tudományt. Sikerült fellelnie többek között a vadon élő [[kétpúpú teve|kétpúpú tevét]], vad [[jak]]ok csordáit, és a róla elnevezett [[Przewalski-ló|Przsevalszkij-lovat]] és antilopot. Przsevalszkij 1888-ban halt meg ötödik expedíciójának előestéjén [[Karakol]] városában az Iszik-köl tó partján. Kísérői tanácsa ellenére forralatlanul itta a Csu-folyó vízét, hastífuszt kapott és néhány nappal expedíciója megkezdése előtt meghalt. A cár rendeletére a várost ezután Przsevalszkra keresztelték. Emlékművét Szentpéterváron emelték, hatalmas gránittalapzaton mellszobra, alatta pedig egy expedíciós felszereléssel megterhelt teve bronz szobra látható.
 
== Városi legenda ==