„Fel fedezett titok (regény)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
egyre csak sorvad.
{{Idézet 3|Imé kedves Barátom, ez, az életem’ kitsiny részének, de még is igazán mondván java életemnek, emlékezetet érdemlő le-irása.|{{harvnb|Pálóczi Horváth|1792|loc=482}}|50%|left|rquote=2}}
Végül számot vet tetteivel, mindent rendbe akar tenni, de ekkor kapja a levelet, hogy mindenki meghalt: meghalt a lány, meghalt A., a főhős barátja, az öreg professzor, a hadnagyot vasba verve vitték el. A főhős ezek után begubózik, csak a tudományoknak él, tudósokkal levelez. Egyikőjük hatására ismét megpróbál belépni a szabadkőművesek közé. De a beavatás során ismét feltámadnak kétségei, a kérdések során ismét szembesül azzal, hogy nem volt őszinte, és úgy érzi, ezt beavatói is tudják. Arra kéri őket engedjék el őt▼
▲Végül számot vet tetteivel, mindent rendbe akar tenni, de ekkor
A történet véget ért, véget ér az elbeszélés is: az elbeszélő-főhős végső álomra hajtja fejét.
{{Cselekmény vége}}
| |||