„Fel fedezett titok (regény)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsikorgo (vitalap | szerkesztései)
Tsikorgo (vitalap | szerkesztései)
66. sor:
A ''Fel fedezett titok'' története többszörös áttételen keresztül olvasható. A kiinduló kerettörténet szerint egy névtelen haldokló meséli el rövid élete apró, de legfontosabb történetét, a szabadkőműves rendbe történő sikertelen felvételi kísérletét. Az elbeszélés címzettje a halálos ágyánál jelen lévő barátja, aki utóbb lejegyezte, majd közreadta a hallottakat. Az elbeszélt történet során aztán az elbeszélő főhős maga is folyamatosan reflektál a pár évvel korábbi eseményre, arra, hogyan élte meg, illetve utóbb hogyan értékelte át az eseményeket és saját cselekedeteit. Az elbeszélés ismertetése során ráadásul maga a közreadó is időről időre jelzi, ő mit gondol, hogy érez az elhangzottak után.
 
A kerettörténetnek két további "kerete"kereteleme van: az egyik a '''Jelentés''', amelyik a regény legeljénlegelején található: a közreadó barát a kéziratot elküldte két embernek, akikről azt gyanította, hogy szabadkőművesek, mit szólnak a szöveghez. A válaszok egyrészt megerősítik a szöveg referencialitását, ti. azt állítják, valószínűleg ismerték, akiről a történet szól, másrészt pedig kétfajta értelmezést kínálnak föl az olvasónak: lehet igen hasznos, tanulságos könyvként olvasni, akár egyfajta bevezetésként a szabadkőművességbe, másrészt pedig lehet regényként értelmezni.
 
A történet lezárulta után minden kokmmentárkommentár nélkül még két ima olvasható, amelyek az [[Officium Rákoczianum]]ból származnak. Az imákat a mű modern kiadása ({{harvnb|Pálóczi Horváth|1988|}}) nem tartalmazza, pedig nemcsak a bibliai mottókhoz való kötődésük, hanem a szabadkőműves tematika szempontjából is meghatározó jelenlétük.
 
== Értelmezések ==