Wikipédia

„Akupunktúra” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Unsigned (vitalap | szerkesztései)
354 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
30 530 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{korr}}{{forma|1=}}
{{nincs forrás}} {{orvosi cikk figyelmeztetés}}
Az '''akupunktúra''' bizonyos, meghatározott testfelszínhez közeli területek, pontok mechanikus ingerlése, amelynek létezése a [[Orvostudomány|Hagyományos Kínai Orvoslás]] egyik szakterületeként vált ismertté. Bár a hagyományos [[kína]]i szakirodalom korábban nem említhette a beavatkozásoknak élettani hátterét, újabban kiterjedt kutatások folynak úgy Keleten, mint Nyugaton a hatásmechanizmus alapjaival, a szerteágazó élettani hatások magyarázatával. <ref> {{Az állítólgos élettani, hatástani
Vizsgálatok már hallgató koromban is folytak. Egyszer kedves Professzorom referálásra kiadott nekem egy orosz nyelvű, koreai, erről szóló kiadványt. (Amitől persze a szerző otthon azonnal akadémikus lett, ugyanis "felfedezte" és leírta ennek a sohasem látott szövettani alapjait. Persze, hogy csak kézzel kreált primitív rajzok voltak benne. Nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy lássam: az egész csak primitív szélhámosság.) Ezzel nem a mostani állapotokra utalok. Azaz a Szező állítása nemigen állja meg a helyét. De ebbe nemigen kötnék bele, hiszen nemigen tudhatott róla.}}</ref>
[[Fájl:Acupuncture1-1.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Akupunktúra]]
 
== A biológiailag aktív pontok jellemzői és stimulációjuk hátterében álló folyamatok hatásmechanizmusai ==
A bioanyag stimulációjának különböző formái függnek az elérendő szövetek mélységétől, (amelyek lehetnek a [[Bőr (anatómia)|bőr]], a [[Szövet (biológia)|kötőszövet]], az [[izom]], az izompólya (''fascia''), a csonthártya (''periosteum''), az idegdúcok (ganglionok), az idegek (''nervi''), a biostimuláció intenzitásától (QI érzés kiváltása szúrással=fájdalomcsökkentő hatás elérése szúrással), az alkalmazott energia fajtájától, (elektromos, elektromágneses vagy laser), az ingerlésre kiválasztott (stimulálandó terület) segmentális- funkcionális egység a szelvényezettségiszelvényezettség eredetétől függ. laser (dermatoma, myotoma, sclerotoma, viscerotoma, neurotoma, osteoma), azaz a szelvényezettségtől . A stimulációs lehetőségek az alkalmazott mechanikai módszer, eszköz, gép részére lehetnek kis területű pontok, nagyobb területek, illetve ennél nagyobb kiterjedésű régiók. Beavatkozásainkban törekedtünk arra, hogy a kötőszöveti (az izom és fascia) valamint a perifériás idegi struktúrák stimulációját végezzük el.
 
A stimuláció céljaira kiválasztott [[anatómia]]i helyek a következők lehetnek: trigger pontok , tender pontok , paravertebralis pontok , zónális pontok (Head, Mackenzie, Zaricott Shu, Mu pontok,)<ref>{{cite web|url=http://www.yamamoto.hu/downloads_registered/hko_akupunktura_hatasmechanizmusa.pdf|title=Stimulációs pontok a bőrben levő peripheriás idegi afferensek, valamint speciális reflex pontok (mint u.n. mikrorendszerek pontjai,|anatómia= ezek az auricular, nasal, digital, scalp |[Yamamoto speciális rendszere, 1974], buccalis pontok )}}</ref>, végül az izmok motoros pontjai („jumping Acupuncture”)]]. A fenti pontklasszifikáció részletes felosztásban tartalmazza az általános stimulációs gyakorlatban alkalmazottakat.
 
A biológiailag aktív pontok elektromos jellemzőinek vizsgálata már korábban elkezdődött, amelynek során igazolták [Niboyet, 1949], [Okazaki,1975)] a bőr egyes területeinek csökkent elektromos ellenállását a környezetéhez képest. Ugyanezt erősítette meg később Grall [Grall, 1965] azzal, hogy a bioaktív pontokban 5-50 KΩ, míg a fals pontokban 0,5- 3 MΩ ellenállást mért. {{-}}
Biostimulációs beavatkozásainkhoz úgynevezett elektromos pontkeresőket is alkalmaztunk a területek, illetve pontok tapintásos felismerése mellett, amelyek ezen elvek alapján „keresik fel” a bioaktív pontokat. Természetesen a pontok körülbelüli elhelyezkedését, közelebbi topográfiáját ismernünk kellett. Történtek mérések [Bossy,1976] friss cadavereken is, ahol a nedvesség, elektrolitforgalom megléte még mérhetővé tette e pontok meglétét. Később Rabischong [Rabischong, 1979] sikeresen megismételte ugyanezen méréseket. A vizsgált bioaktív pontok tulajdonságainak további ismeretéhez vezetett azok infravörös emissziós képének mérése [Bergman, 1982]. Később a figyelem ezen biopontok mérhető anyagcseréjének kutatása felé fordult és a pontok által kibocsátott CO2CO<sub>2</sub> quantitatív mérésével Eőry [Eőry, 1984] ezt sikeresen bizonyította is.
Az egyes pontok mechanikai stiumációjávalstimulációjával előidézhető u.n. tovahaladó izgalmi érzet megfelelt a klasszikus Kínai orvoslás által tapasztalati úton megismert és összegzett u.n. csatornák útjának. Ez volt a Propagated Sensation along Acupuncture Channell kimutatása [Yu, 1979, 1982(PSAC)]. {{-}}
TC 99 izotóp beadását követően scintillációs kamerával a pont és környékének detektálása [Darras,1984] újabb lépést jelentett a bizonyítások között. A bioaktív pontban elvégzett elektromos stimuláció tovaterjedésének, illetve a csatorna mellett és nem a dermatoma határain belül történő ingerület tovaterjedését, mint az Electrical Propagation along the Channels jelenségét[(EPEC) Mussat, 1987] ismerjük ma.
 
A biostimuláció jelenségének megértéséhez a stimulálandó aktív pontok morfológiai ismerete elengedhetetlen. Ezen pontok mérete 1-5 mm2mm<sup>2</sup> nagyságú, [Bossy, 1984], de akár 5 cm2cm<sup>2</sup> is lehet humán vonatkozásában. A mi tapasztalataink alapján nagy testű haszonállatokban az ismert humán azonos pontok területénél ennél lényegesen nagyobb a területe. Az akupunktúrás pont nem korlátozódik a bőrfelszínre, hanem az alatta elhelyezkedő izomzatot, kötőszöveti struktúrát is magában foglalja [Chang, 1983], [Takeshige,1993] .
 
Az elektronmikroszkópos vizsgálatok igazolták, hogy a pont egy verticális oszlopként jelenik meg, amely passaget biztosit a bőr felszíne és a mélyebb szöveti struktúrák között. [Heine, 1986] {{-}}
Ezen bioaktív pontok ezreinek mérése után Senelar [Senelar, 1987]azt állítja, hogy az ismert (eddig testpontként több, mint 360 -at ismerünk, amelyhez kiegészítőül jönnek a satelita és a mikrorendszerek pontjai ) aku-pontok 90%-a hasonló szöveti képet mutat. Ugyanezt igazolta később Heine [Heine,1987] majd Dung [Dung,1987]is egymástól függetlenül. Egyes pontok azonosak a cranialis spinális idegvégződésekkel [Gunn, Melzack, 1977] illetve mások különálló ér- ideg komplexumok penetrációi a superficiális fascián Serisawa, Heine [Serisawa, Heine 1986]szerint. A veterin és humán bioanyagban történő topográfiai vizsgálatok is megerősítik azt, hogy ilyen bioaktív pontokat találunk a csontok mentén a peripheriás idegek behatolási helyeinél a csontok forameneibe [Omura,1976], a neuromuscularis összeköttetéseknél [Melzack, Liu,1985], Magunk is a pontokat a nagy peripheriás idegek elágazásai, valamint a ligamentumok sensitív pontjai, humán bioanyagban a sutura calvariae vonalaiban észleltük. A veterin bioanyag vonatkozásában csak újabban megismert trigger pontok [Kothbauer,1987,1999] és aku-pontok korrelációja több mint 71%.
Tapasztalataink alapján, amelyeket több éve tartó munkánk során szereztünk, léteznek speciális, csak patogén körülmények között tapintható, a környező szöveti struktúrától konzisztenciájában eltérő tapintású tender pontok, amelyek funkcionális akupunktúrás pontoknak felelnek meg, azaz kezelésükkel a pont későbbiekben nem tapintható. Ez a biostimuláció által elindított folyamat kedvező kimeneteléről is felvilágosítást ad. A bioanyag bőrfelszíne, azaz az idegrendszer vonatkozásában, a bőrben levő perifériás receptorok és a központi autonóm idegrendszer kapcsolata során a biostimulációs inger, azaz az afferens impulzus útja a kontralateralis hypothalamus anteriorhoz vezet, ahol a somatoautonom reflex aktiválása bekövetkezik. Az efferens impulzus útja a hypothalamus reflex központból - a cholinerg vasodilatator idegeken keresztül - az érintett területre vezet vissza, amelynek az eredménye: a fájdalmas és spasticusan görcsös izom vasodilatatioja bekövetkezik[Melzack és Wall, 1965]. Ez központi idegrendszeri hatás, amely erősíti a biostimulációs mechanikai vagy elektromos, vagy elektromágneses inger (laser, mágnesmező) lokális, a terület ereinek falára ható vasodilatativ hatását. [Takeshige, 1983]. A beavatkozásaink során a biostimuláció helye röviddel a beavatkozás után 20- 25 perccel ellazult. Ez véleményünk szerint a lokális axonreflex és a központi idegrendszeri hatások közös ellazító befolyására utal.
 
== A periféria és az autonóm idegrendszer kapcsolata a biostimuláció vonatkozásában ==
44 ⟶ 43 sor:
 A vasodilatációval , a véráramlás fokozódása, azaz „melegségérzet„ jár együtt.
 Humán bioanyagban igazolt a 300%-os átáramlás emelkedés elektroakupunktura után pletysmográfiás vizsgálattal.[Lee, 1974], [Liu és mtsai,1971], [Debreceni,1995 ]
 A termográfiás felvételeken nem szegmentalis, azaz nem a Head zónáknak megfelelő melegítő hatás” -következik be. A vasoaktív anyagok és a biostimulált terület érfaltágulata következtében megváltozik az érintett terület mikrocirculációja, amely az odaáramló hormonok, szöveti anyagok fokozódó helyi koncentrációjában nyilvánul meg. [Yu, 1986],[Yang és mtsai,1995], [Wong és Brayton,1982 ]
A fájdalom érzete és a perifériás sympathicus tónus szoros kapcsolatban áll egymással (a fokozott tónus fokozott fájdalomérzetet ad). Humán bioegyedekben megfigyeltük, hogy a hideg fény „: krónikus fájdalomban szenvedőknél csökkent infravörös radiációt adott termográfiás vizsgálattal, míg a „meleg fény „: akut fájdalom- megnövekedtetmegnövekedett a bioanyag infravörös radiációja.[BME Termográfiás Központ műszerével végzett vizsgálatok, Dr. Szakcsi, 1997]
 
== A vér kémiai és immunológiai paramétereinek változása biostimuláció után ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Akupunktúra”