„Mikulás” változatai közötti eltérés

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó '''Mikulás''' eredetileg a [[katolikus]] vallású vidékeken [[Szent Miklós]]nak, a [[Lycia]] [[Római provinciák|római provinciában]] fekvő [[Myra]] {{linkiw|Myra|Myra|en}} [[püspök]]ének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje. Ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának a gyermekek védőszentjét tartják. [[1087]]-ben Myrából a Dél-Olaszországi [[Bari]] városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. <ref>[http://www.mikulasbirodalom.hu/myra/sir.htm Szt. Miklós sírja]</ref>A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát [[Németország]]ba a [[10. század]]ban vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről . Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen "Mikulás"-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – [[december 6.]] hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. <ref>[http://www.nko.hu/nepszokasok.html Népszokások, hagyományok]</ref> Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, [[Télapó]] elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.