„Fel fedezett titok (regény)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsikorgo (vitalap | szerkesztései)
Tsikorgo (vitalap | szerkesztései)
56. sor:
{{Idézet 3|Imé kedves Barátom, ez, az életem’ kitsiny részének, de még is igazán mondván java életemnek, emlékezetet érdemlő le-irása.|{{harvnb|Pálóczi Horváth|1792|loc=482}}|50%|left|rquote=2}}
 
Végül számot vet tetteivel, mindent rendbe akar tenni, de ekkor már késő, teljesen széthull világa: meghalt a lány, meghalt A., a barátja és az öreg professzor is, a hadnagyot pedig vasba verve vitték el. A főhős ezek után ismét visszavonul nagybátyja rámaradt könyvtárába, és csak a tudományoknak él, csak tudósokkal tartja a kapcsolatot, de velük is csak levelek útján. Egyikőjük hatására ismét megpróbál belépni a szabadkőművesek közé. De a beavatás során feltámadnak kétségei, a kérdések nyomán ismét szembesül azzal, hogy korábban barátaival, támogatóival, szerelmével nem volt őszinte, és úgy érzi, ezt beavatói is tudják. Arra kéri őket, engedjék el őt. ErrőlTermészetesen természetesensemmiről nemsem tudtak, de megmondják neki, hogy állhatatlansága miatt már soha többé nem lehet szabadkőműves.
 
A történet véget ért, véget ér az elbeszélés is: az elbeszélő-főhős végső álomra hajtja fejét.