„Fel fedezett titok (regény)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
56. sor:
{{Idézet 3|Imé kedves Barátom, ez, az életem’ kitsiny részének, de még is igazán mondván java életemnek, emlékezetet érdemlő le-irása.|{{harvnb|Pálóczi Horváth|1792|loc=482}}|50%|left|rquote=2}}
Végül számot vet tetteivel, mindent rendbe akar tenni, de ekkor már késő, teljesen széthull világa: meghalt a lány, meghalt A., a barátja és az öreg professzor is, a hadnagyot pedig vasba verve vitték el. A főhős ezek után ismét visszavonul nagybátyja rámaradt könyvtárába, és csak a tudományoknak él, csak tudósokkal tartja a kapcsolatot, de velük is csak levelek útján. Egyikőjük hatására ismét megpróbál belépni a szabadkőművesek közé. De a beavatás során feltámadnak kétségei, a kérdések nyomán ismét szembesül azzal, hogy korábban barátaival, támogatóival, szerelmével nem volt őszinte, és úgy érzi, ezt beavatói is tudják. Arra kéri őket, engedjék el
A történet véget ért, véget ér az elbeszélés is: az elbeszélő-főhős végső álomra hajtja fejét.
|