„Szerkesztő:Sidra/Aranykoporsó/Piszkozat” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
39. sor:
== Szereplők ==
* '''Ammonius''': állítólag Nikomedia püspöke küldte Antiochiába; harcra szólítja fel a keresztényeket a rómaiak ellen. Később kiderül róla, hogy szélhámos.▼
* '''Benoni''': zsidó kereskedő, isteneket és kereszteket egyaránt árul.▼
* '''[[Bión (filozófus)|Bion]]''': matematikusként emlegetik, de tulajdonképpen [[polihisztor]]. Rendkívül művelt és okos, életfilozófiája [[Carpe diem|horatiusi]]. Tiszteli a császárt,
* '''[[I. Constantinus római császár|Constantinus]]''': (princeps, nobilissimus, Flavius): Constantius első házasságából származó fia.
* '''[[I. Constantius római császár|Constantius]]''': (caesar, a fehér caesar, Constantius Chlorus, Flavius): Maximianus caesara (alcsászára), a nyugati [[barbárok]] ura. A császári címért cserébe el kellett hagynia első feleségét, akit sosem tud elfelejteni. Emberséges, okos uralkodó; módszerei kivívják Maximianus és Galerius nemtetszését.▼
* '''[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]]''' (Dominus, Jovius, augustus, császár): [[Dalmácia|dalmáciai]] rabszolgából lett a [[Római Birodalom]] ura. Egyenes, határozott, egyszerű gondolkodású, de bölcs. Mindenek felett szereti feleségét és eltitkolt fiát. Istenfélő, rendszeresen tanácsot kér Biontól, a csillagászától.
* '''[[Fausta Flavia Maxima|Fausta]]''': a történet idején kicsi gyermek; Constantinusnak a császár által kijelölt menyasszonya, később felesége.
▲* '''[[Bión (filozófus)|Bion]]''': matematikusként emlegetik, de tulajdonképpen [[polihisztor]]. Rendkívül művelt és okos, életfilozófiája [[Carpe diem|horatiusi]]. Tiszteli a császárt, Quintiporra szinte atyai érzésekkel tekint. Legjobb barátja Lactantius. Bár csillagjós, nemigen hisz az istenekben.
* '''[[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Gelerius]]''' (caesar, a vörös caesar, Csordás, Armentarius): Diocletianus caesara, Titanilla apja, Valeria férje. Kezdetben a császár feltétlen szolgája, később Maximianus-szal ellene fordul.▼
* '''Genesius''': népszerű színész (''mimus''); hatalmas botrányt okoz, amikor egy keresztényeket gúnyoló darabban, a legvéresebb keresztényüldözés alatt nyilvánosan tér meg.▼
* '''Helena'''(Flavia Helena): Constantius első, elüldözött felesége; miután férjét el kellett hagynia, megtér.▼
* '''Heptaglossus''': nevének jelentése „hét nyelven beszélő”; a alexandriai könyvtár igazgatója; a császári rendelet alapján elpusztítandó keresztény könyvek másolása közben tér meg.▼
* '''Hormizda''': perzsa királylány, Quintipor kijelölt menyasszonya, Varanes húga.
* '''[[Lactantius]]''': [[rétor]]; szenvedélyes ember, épp annyira tud szeretni, mint gyűlölni. Nagy tudású, olvasott. Barátja jóslatát beigazolva lelkes kereszténygyűlölőből lelkes kereszténnyé válik.
* '''[[Maxentius]]''' (princeps, nobilissimus): Maximianus fia, Titanilla kijelölt vőlegénye; az ő szavaival élve: „vad, alattomos és kegyetlen”.▼
▲* '''[[I. Constantius római császár|Constantius]]''' (caesar, a fehér caesar, Constantius Chlorus): Maximianus caesara, a nyugati [[barbárok]] ura.
* '''[[
* '''[[Minervina]]''': Fausta dajkája, Constantinus szerelme; keresztény.
* '''Mnester''': Antiochia püspöke. A regényben tettei által kap fontos szerepet; ő téríti meg Pantaleont és Lactantius-t, házasítja össze Constantinust és Minervinát. Régről ismeri Biont.▼
▲* '''[[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Gelerius]]''' (caesar, a vörös caesar, Csordás, Armentarius): Diocletianus caesara, Titanilla apja.
* '''Nonnus''': a [[Konformitás|konformista]], elvtelen, mindig a saját érdekeit és hasznát leső kispolgár megtestesítője. Kezdetben ''notarius'' (jegyző), később főkamarás, a császári palota főgondnoka.▼
▲* '''[[Maxentius]]''' (princeps, nobilissimus): Maximianus fia, Titanilla kijelölt vőlegénye.
* '''Pantaleon''' (a szegények orvosa): keresztény orvos, egy csoda folytán tér meg. Vagyonát elosztogatja és szegényeket gyógyít. A császárné orvosának fogadják, akit lányával együtt megtérít.▼
* '''Prisca''' (Domina, augusta): Diocletianus felesége, császárné. A történet idején megtört, beteg asszony. Soha nem tudja feldolgozni kisfia halálát, időről időre fejfájással, hallucinációkkal, hosszú álommal és őrjöngéssel kísért rohamai vannak. Az orvosok nem tudják kiűzni belőle a ,„démont” (''Thiuthabaoth''); végül Pantaleon gyógyítja és téríti meg.
* '''Quintipor''' (Gránátvirág): álmodozó fiú, a császár rabszolgája, mint ''magister sanctae memoriae'' (a szent emlékezet mestere). Atyai barátjaként tekint nevelőjére, Bionra. Nem is sejti, mennyire igaza van, amikor Titanillával való első találkozásakor megjegyzi: „Rabszolga vagyok. Az apám rabszolgája.” Titanilla őt is azonnal elbűvöli, de a történet során ő az egyetlen, aki tényleg teljes szívével beleszeret.▼
* '''Valeria''' Diocletianus és Prisca lánya. Soha nem tudja megbocsátani a szüleinek, hogy Galeriushoz adták feleségül, akit gyűlöl és fél. Úgy érzi, anyja elhanyagolta őt, mert csak a halott fia fölött érzet fájdalmával foglalkozik.▼
* '''[[Flavia Maximiana Theodora|Theodora]]''': Maximianus lánya, Constantius második felesége.▼
* '''Quintus''': kertész, Quintipor nevelőapja.
* '''Sapritia''': Quintus felesége, Quintipor nevelőanyja.
▲* '''Pantaleon''' (a szegények orvosa): keresztény orvos, egy csoda folytán tér meg. Vagyonát elosztogatja és szegényeket gyógyít. A császárné orvosának fogadják, akit lányával együtt megtérít.
▲* '''Nonnus''': a [[Konformitás|konformista]], elvtelen, mindig a saját érdekeit és hasznát leső kispolgár megtestesítője. Kezdetben ''notarius'' (jegyző), később főkamarás, a császári palota főgondnoka.
▲* '''Mnester''': Antiochia püspöke. A regényben tettei által kap fontos szerepet; ő téríti meg Pantaleont és Lactantius-t, házasítja össze Constantinust és Minervinát. Régről ismeri Biont.
* '''Tages''': udvari főpap. Alakja a korrupt, eredeti hivatásáról rég elfelejtkezett egyházat testesíti meg.
▲* '''[[Flavia Maximiana Theodora|Theodora]]''': Maximianus lánya, Constantius második felesége.
▲* '''Benoni''': zsidó kereskedő
▲* '''Ammonius''': állítólag Nikomedia püspöke küldte Antiochiába; harcra szólítja fel a keresztényeket a rómaiak ellen. Később kiderül róla, hogy szélhámos.
▲* '''Heptaglossus''': nevének jelentése „hét nyelven beszélő”; a alexandriai könyvtár igazgatója; a császári rendelet alapján elpusztítandó keresztény könyvek másolása közben tér meg.
▲* '''Helena''': Constantius első, elüldözött felesége; miután férjét el kellett hagynia, megtér.
▲* '''Genesius''': népszerű színész (''mimus''); hatalmas botrányt okoz, amikor egy keresztényeket gúnyoló darabban, a legvéresebb keresztényüldözés alatt nyilvánosan tér meg.
▲* '''Quintipor''' (Gránátvirág): álmodozó fiú, a császár rabszolgája, mint ''magister sanctae memoriae'' (a szent emlékezet mestere). Atyai barátjaként tekint nevelőjére, Bionra. Nem is sejti, mennyire igaza van, amikor Titanillával való első találkozásakor megjegyzi: „Rabszolga vagyok. Az apám rabszolgája.” Titanilla őt is azonnal elbűvöli, de a történet során ő az egyetlen, aki tényleg teljes szívével beleszeret.
* '''[[Valeria Maximilla|Titanilla]]''' (Maximilla, a vad nobilissima, Kis Tit): Galerius lánya. Laza erkölcsű, kacér, de szeretnivaló lány, mindenki kedveli sugárzó személyiségét. Quintiporban a gyermeki tisztaságot, ártatlanságot szereti meg.
* '''Trulla''': egyszerű parasztasszony, Titanilla dajkája; anyjaként szereti a lányt.
▲* '''Valeria''': Diocletianus és Prisca lánya. Soha nem tudja megbocsátani a szüleinek, hogy Galeriushoz adták feleségül, akit gyűlöl és fél. Úgy érzi, anyja elhanyagolta őt, mert csak a halott fia fölött érzet fájdalmával foglalkozik.
* '''Varanes''': perzsa királyfi, Titanilla udvarlója, Hormizda bátyja.
== Cselekmény ==
| |||