„Sajátos nevelési igény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Definíció: elírás javítása |
a →Uniós törekvések: link |
||
15. sor:
== Más országok interpretálásában ==
== Uniós törekvések ==
Az [[Európai Unió]] arra törekszik, hogy a fogyatékos és a részképességzavaros gyerekek együtt tanulhassanak az ép gyerekekkel. Ezt az oktatási formát inklúziónak, vagy inklúzív nevelésnek nevezik. A törekvéseknek az a legfőbb oka, hogy a szegregált intézmények ugyan jól fejlesztik a képességeket, de emellett az oktatás színvonala sokszor nagyon alacsony, amire néha maguk a fogyatékosok is felhívják a közvélemény figyelmét. Ez rontja esélyüket arra, hogy a későbbiekben dolgozni tudjanak.
A jelentések rámutatnak arra, hogy a társadalom peremén élő népességből aránylag többen kerülnek gyógypedagógiai iskolába, mint a többségi társadalomból. A speciális képzések sokszor elveszik az időt a tulajdonképpeni tanulnivalóktól. Mindazonáltal mérlegelni kell, hogy az integrált nevelésben rendelkezésre áll-e a megfelelő gyógypedagógiai kapacitás, és a megfelelő rugalmasság mind a tantervek, mind az intézmények részéről. Megállapítják, hogy a rosszabb tárgyi tudás miatt a felsőoktatásban is kevesebb a fogyatékos hallgató, mint ami arányos lenne, és hogy aki mégis sikeresen szerez diplomát, az is nehezebben helyezkedik el, mint az épek. A rokkantsági ellátások csökkentése és szigorítása, bizonytalanná tétele veszélyezteti a fogyatékosok megélhetését és a társadalomba való beilleszkedését. Az adatok ugyanakkor hiányosak.
| |||