|
A franciáknak kezdetben körülbelül {{formatnum:60000}} katonájuk volt, de betegségek miatt ez a létszám {{formatnum:36000}} harcosra csökkent. Melas tábornok, az osztrák parancsnok már mintegy {{formatnum:120000}} katonát tudott mozgósítani Itáliában. Az első összecsapások ellenére a francia parancsnokok, [[Louis Gabriel Suchet|Suchet]] és [[Nicolas Jean-de-Dieu Soult|Soult tábornokok]] merészek voltak, pedig Genova hamarosan el lett vágva minden külső segítségtől. [[Április 6]]-ra nemcsak a szárazföldön, hanem a tenger felől is körülvették a franciákat, egy erős brit század foglalt ott állást. Mindazonáltal a francia harci szellem nem tört meg, és Masséna úgy hitte, hogy meg tudja tartani a várost.
Genovát a természeti viszonyok és az erős erődök is védték, de Masséna offenzív stratégiát tervezett. Április 7-én adta ki a parancsot a támadásra a [[Monte Ratti]]nál, ezzel az osztrákokat kiűzte az [[Appenninek]]ből. A franciák 1500 foglyot ejtettek, köztük D’Aspres[[Konstantin Ghilian Karl d'Aspré|d'Aspré]] bárót is. [[Április 9.|Április 9]]-én Masséna kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy seregét egyesítse a többi, Suchet parancsnoksága alatt álló francia erővel. Bár Massena el volt vágva a többi francia erőtől, és csak 1200 katonával rendelkezett {{formatnum:10000}} osztrák ellen, kiállta a támadásokat, és Soult segítségével újabb 4000 hadifoglyot ejtett. Ezen összecsapás után a franciákat végleg körülzárták. Hamarosan újabb kétségbeesett harcok következtek, különösen a [[Fort Quezzi]] és [[Fort Richelieu]] védői okoztak további súlyos veszteségeket az osztrákoknak. Ezt követte a [[Monte Creto]] birtoklásáért folytatott csata, ahol a franciák győztek, és az osztrákok leállítottak minden további akciót.
Genovában azonban egyre súlyoabbásúlyosabbá vált az éhínség. Bonaparte tábornok hiába ígérte, hogy hamarosan megérkezik, és segítséget hoz a szorongatott helyőrségnek, az éhínség olyan méreteket öltött, hogy Masséna végül már [[lenmag]]ból és [[KakaóporKakaóbab|kakaóból]] süttetett kenyeret. A lázadás veszélye is fenyegetővé vált, de Masséna egészen [[június 4.|június 4]]-ig megtagadta a város átadását. Akkor is csak azzal a feltétellel egyezett bele a megadásba, ha az osztrákok garantálják szabad elvonuláukatelvonulásukat a francia területekig. Maradék {{formatnum:7000}} emberével Franciaországba vonult vissza, a tekintélyén esett csorba nélkül, teljes dicsőséggel.
== Következményei ==
|
