„Előítélet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: tl:Prehuwisyo |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A {{MNL}} definíciója szerint „olyan előzetes ítélet (ismeret, tudás, attitűd) amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret-kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is.”<ref>{{MNL|7|251}}</ref> Az előítéletek jelenségének legfontosabb mozzanata az érzelmi síkon kialakuló előzetes megismerés nélküli, pusztán benyomások alapján szerveződő ítélethozatalt a csoport, vagy a csoporthoz tartozó egyén tulajdonságaira és társadalmi státuszára vonatkozóan.
"Osztatlan az előítélet-kutatók állásfoglalása, miszerint az előítéletek ellenállnak a tapasztalatnak és a józan megfontolásoknak, és akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket, mint elégtelent megcáfolják.
H. E. Wolf kétféle típusát különbözteti meg az előítéleteknek. Mindkét típus közös sajátja a szóban forgó ismereti tartalom feltétlen elfogadása. Az egyik típusban ehhez az ismeret tárgyának elégtelen ismerete, a másik típusban az ismeret tárgyára vonatkozó megbízható ismeret figyelmen kívül hagyása társul a feltétlenül elfogadott ismereti tartalomhoz."<ref>Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába, 1991.</ref>
== Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle skálája ==
19 ⟶ 23 sor:
* Allport, Gordon : Az előítélet. (Osiris Könyvkiadó, [[Budapest]], [[1999]].)
* Ligeti György [szerk.]: XENO.HU. ([[Kurt Lewin Alapítvány]], [[Budapest]], [[2004]].)
* Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.)
== Források és jegyzetek ==
| |||