„Stanisław Lem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő eltávolítása: diq:Stanisław Lem |
Pirosból (és zöldből) kékbe |
||
25. sor:
Lem elsődleges témája a megvalósíthatatlan kommunikáció az emberiség és az idegen civilizációk között. Az ő idegen társadalmai gyakran összeegyeztethetetlenek az emberi elmével, lásd ''[[A legyőzhetetlen]]'' mechanikus legyeit vagy a ''[[Solaris (regény)|Solaris]]'' plazmaóceánját. Számos könyve, mint ''[[A Kudarc]]'' vagy az ''[[Éden (regény)|Éden]]'' az első kapcsolat sikertelenségét mutatják be. A ''[[Visszatérés a csillagokból]]'' című művében egy űrhajós útját követi, aki visszatér egy jelentősen átalakult emberi társadalomba 100 évnyi űrben töltött idő után. ''[[Az Úr hangja|Az Úr hangjában]]'' kritikusan ítéli meg az emberi intelligenciát és kétségbe vonja, hogy egyáltalán valóban megértenénk-e egy üzenetet az űrből.
Írt a technológiai fejlődésről és az emberi [[A létező|létezés]] problémájáról egy olyan világban, ahol a technikai fejlődés a biológiai embert értéktelenné teszi (ezen témáját [[Aldous Huxley]] vetette fel ''[[Szép új világ]]'' című művében). Idősebb korában rendkívül kritikussá vált a modern technológiákkal szemben, kritizálta az újabb találmányokat, mint például az [[Internet]]et.<ref>[http://www.lem.pl/cyberiadinfo/english/interview2/interview.htm] [http://www.lem.pl/cyberiadinfo/english/interview2/interview.htm]</ref>
Számos novellájában, az emberek érzelmi labilitásba kerülnek gépi partnerükkel, akik ugyancsak tökéletlenek. A technológiai utópia témája több művében is megjelenik: ''[[Béke a Földön (regény)|Béke a Földön]], [[Observation on the Spot]]'' és a ''[[Kiberiáda]].''
34. sor:
Lem a legsikeresebb lengyel szerző, műveit 36 nyelvre fordították le és több mint 20 millió példányban jelentették meg. Ennek ellenére kereskedelmi sikere korlátozott volt, mivel a műveinek nagy része Lengyelország kommunista korszakában jelent meg a keleti tömb országaiban (főleg Lengyelország, Szovjetunió és NDK). A kommunista gazdaság miatt a jövedelme az eladott példányszám ellenére kevés volt. Egyedül Nyugat-Németországban párosult a kritikusok általi és az anyagi elismerés, noha az utóbbi években az érdeklődés a könyvei iránt csökkent. Műveinek többségét lefordították angol nyelvre, ami kivételes a nem angol nyelvű sci-fi írók esetében. Az angol nyelvű kiadások sikere leginkább [[Michael Kandel]] érdeme. [http://books.google.com/books?ie=UTF8&vid=ISBN0853239428&id=wxt9s6UmcSQC&pg=PA252&lpg=PA252&dq=0853239428&vq=Lem&sig=W4JfINs2AYtGkkZNUVR7XRLNoGQ]
Stanisław Lem, akinek a műveit lengyel irodalom olyan mesterei befolyásolták, mint [[Cyprian Kamil Norwid]] és [[Stanisław Ignacy Witkiewicz]], azért választotta a sci-fi nyelvét, mert könnyebb és veszélytelenebb volt a kommunista Lengyel Népköztársaságban a fantázia és a fikció világában kifejezni egyes eszméket, mint a realitás világában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az egyik legtöbbet idézett sci-fi szerzővé vált, akit a kritikusok [[H. G. Wells]]szel és [[Olaf Stapledon]]nal tekintenek egyenértékűnek [http://www.timesonline.co.uk/article/0,,60-2106311,00.html].
Lem művei nem csak az irodalomra gyakoroltak hatást, hanem a tudomány területére is. 1981-ben [[Douglas R. Hofstadter]] és [[Daniel Clement Dennett|Daniel C. Dennett]] filozófusok három részletet válogattak be Lem műveiből a ''[[The Mind's I]]'' című, jegyzetekkel ellátott antológiájukba. Hofstadter szerint Lem „irodalmi és intuitív megközelítése (…) jobban meggyőzi az olvasót nézeteiről, mint bármely (…) tudományos cikk.”<ref>[http://www.timesonline.co.uk/article/0,,60-2106311,00.html Times Online]</ref> Műveit az egyetemi hallgatók szövegkönyvként is használják.<ref name="textbook">Például a prágai Károly-egyetem matematika-fizika karán „Természetes és mesterséges gondolkodás” témakörben, valamint a brnói Masaryk Egyetemen. [http://www.phil.muni.cz/fil/sci-fi/program.html Filozófia a sci-fiben]</ref> [[1982]]-ben [[Esa-Pekka Salonen]] finn zeneszerző és karmester ''Floof'' címmel szoprán hangra és zenekarra írt művet Lem szövegei alapján.
94. sor:
== Film- és TV-adaptációk ==
Lem hírhedt volt arról, hogy élesen kritizálta a művei alapján készült filmeket. [[Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij|Andrej Tarkovszkij]] 1972-es ''[[Solaris (film, 1972)|Solaris]]'' feldolgozását űrbeli [[Bűn és bűnhődés]]nek nevezte.
* ''Der Schweigende Stern'' (''First Spaceship on Venus,'' [[1959]])
* ''Przekładaniec'' (''Layer Cake''/''Roly Poly,'' [[1968]], [[Andrzej Wajda]] rendezésében)
* ''Ikarie XB1'' (más néven ''White Planet'' vagy ''Voyage to the End of the Universe,'' Csehszlovákia, 1963) [http://www.imdb.com/title/tt0122111/] – ''Obłok Magellana'' alapján
* ''[[Solaris (film, 1972)|Solaris]]'' ([[1972]], [[Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij|Andrej Tarkovszkij]] rendezésében)
* '' Pirx pilóta kalandjai'' I-V. rész (1972, Rajnai András rendezésében)
* ''Un si joli village'' (1973, [[Étienne Périer]] rendezésében)
| |||