„Ófelnémet nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a DEFAULTSORT AWB (8350) |
|||
29. sor:
A latin betűkészletet az ófelnémetben átvették. Ez természetesen problémás volt, mert egyrészt bizonyos betűből túl sok volt pl. <v> és <f> másrészt bizonyos ófelnémet hangoknak ([[diftongus]]ok, [[affrikáta|affrikáták]], /pf/, /ts/, /tʃ/ és olyan [[mássalhangzók]]nak mint /ç/ <ch> és /ʃ/ nem volt latin nyelvű megfelelőjük. Az ófelnémet /f/ [[fonéma]] jelölésére az <f> [[graféma|grafémát]] használták, ezért pl. '''fihu''' (németül ma ''Vieh'', marha), '''filu''' (németül ma ''viel'', sok), '''fior''' (németül ma ''vier'', négy), '''firwizan''' (németül ma ''verweise''n, utal) és '''folch''' (németül ma ''Volk'', nép). A [[középfelnémet]]ben viszont ezt a fonémát már <v> grafémával jelölték. Ennek eredménye, hogy a mai német nyelvben ugyanazon /f/ fonéma jelölésére mind az <f> (''Freund-barát, Frau-nő, frei-szabad'') mind a <v> (''Vogel-madár,Vieh-marha, viel-sok'') használatos.
Az ófelnémet [[nyelvemlék]]ek tartalmuk szerint nagyobb részt egyháziak (imák, keresztelési eskük, bibiliafordítások) a világi tartalmú szövegek csak igen ritkán találhatóak (''[[Hildebrandslied]]'' [[ószász nyelv|ószászul]]; ''[[Ludwigslied]]'' ófelnémetül) illetve rövidebb feliratok és [[ráolvasás]]ok (''Inschriften, Zaubersprüche''). Az egyik legjelentősebb ófelnémet nyelvemlék a [[Straßburgi eskü]] (''Straßburger Eide'') 842-
== Nyelvtan ==
| |||