„Litér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB (8350) |
→Nevezetességei: építészeti leírás |
||
23. sor:
== Nevezetességei ==
* '''[[Református]] templom:''' A XI. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a XV. századtól már magánföldesurak birtokába került. A Falu temploma feltételezetten árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajósdéli , egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.
A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a XIII. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi [[Chartres|Chartresben]] kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.
A Kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „[[Krisztus]] az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, amely ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb [[Jakab apostol]] szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor [[Péter apostolt]] ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos [[oszlopfejezet|oszlopfejezetek]] és párkányelemek is.
A XVIII. században ide telepedett református|reformátusok]] állították helyre az időközben leromlott templomot. Ma is református templomként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző.
A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Orszáágos Műelmléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.
== Irodalom ==
| |||