„Jászó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sajtóhiba: nem Cserháti járás |
|||
38. sor:
A régészeti leletek tanúsága szerint Jászó területén már az őskorban is éltek emberek és azóta területe megszakításokkal folyamatosan lakott.
A jászói [[premontreiek|premontrei]] kolostort a [[12. század]]ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király alapította a középkorban országos jelentőségű [[hiteleshely]], melyet még a [[17. század]]ban is tornyokkal erődített fal övezett. Építését csak a [[tatárjárás]] szakította félbe és [[1255]] után fejezték be. A premontrei szerzetesek nyomában főként a Szepességből német telepesek érkeztek a faluba. A település [[1290]]-ben számos kiváltságot (vásártartási jog, vámszedési jog, vadászati jog) kapott és gyorsan várossá fejlődött. Ekkor a település tulajdonképpen két részből állt. A Bódva jobb partján fekvő Jászóváralja és a bal parton fekvő Jaszóból. Jászó várát [[1312]]-től [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] és a jászói konvent egyezsége alapján építték. [[1390]]-ben ''Jazowara'' néven említik. A [[15. század]] közepén a [[husziták]] foglalták el, de [[1458]]-ban Rozgonyi Sebestyén visszafoglalta.
Jászó [[1394]]-ben évenkénti országos vásár megtartására szóló jogot kapott. A [[15. század]]ban ellentét robbant ki a monostor és a város között a fizetendő adók és a monostornak végzett munkák miatt. A prépostságot [[1619]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen István]] serege pusztította. [[1676]]-ban [[Teleki Mihály]] kurucai égették fel. Falai között [[noviciátus]] és hittudományi főiskola működött, melyet Kisdy Benedek egri püspök alapított a [[jezsuiták]] számára [[1657]]-ben, de [[1929]]-ben [[Gödöllő]]re költöztették. A régi monostor épületeit az [[1740-es évek]]ben lebontották és ezután [[1750]] és [[1766]] között építették fel a ma is látható későbarokk épületegyüttest. A település lakói főként mezőgazdaságból és bányászatból éltek. A hozzá tartozó bányákban vasat, rezet, ólmot bányásztak. A bányászati tevékenység különösen a [[18. század]] végén lendült fel, [[1780]]-ban nagyolvasztó is épült itt. A vaskohók mellett több kovácsműhely, fűrésztelep, téglagyár és malom is működött. [[1910]]-ben a településnek 1361, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[
Vályi András szerint ''"JÁSZÓ. Jasovia. Jósz. Régi Vár, és magyar mezõ Város Abaúj Várm. Hajdani erõsségét, melly Várhegynek neveztetett, IVdik Béla Király építtette, hogy e’ vidéki lakosoknak a’ Tatárok ellen menedék helyék lenne: de el sem készûlhetett; midõn a’ már Jászói Prépostságnak épûleteivel egyetemben fel dúllattatott, ’s el égettetett, a’ mint Zsigmond Királynak 1255dikben költt Királyi Levelélõl, ’s 1436dikban meg erõssített adománnyaiból, nyilván ki tetszik. És így már ez elõtt virágzott vala ottan a’ Præmonstratensiseknek Szerzetek. Történtt szerentsétlensége után majd két száz esztendeig tsekély épûletek vala, ’s könnyen is fel dúlattatott az ellenségtõl. Ez a’ szerentsétlenség arra szolgáltatott alkalmatosságot, hogy az akkori Prépost Stanislaus, Zsigmond Királyhoz folyamodván, engedelmet kért, és nyertt Klastromjoknak tornyos falakkal való meg erõssíthetésére 1436dikban. Az idei való Rezidentzia, és a’ Szentegyház, ’s tornyok, olly igen jeles épûletek, mellyek az egész vidéknek nagyobb tekintetet, ’s újjabb elevenséget szolgáltatnak. Tekintetet kaptsol ehez a’ nevezetes Jászói Levéltár, mellyben mind nevezetes mind régi, és fontos Levelek találtatnak. Elég viszontagságokat szenyvedett, a’ mint az 1609dik esztendõbéli Ország Rendgyeinek kérésekböl és ki tetszik, midõn a’ Felség a’ Jászói, és Turóczi Konventeknek meg újjíttasásokra kérettetett, melly IIIdik Ferdinánd alatt is elõ fordúlt vala. Mostani pompás épûletei üressen állanak, ’s az Urasági Tiszteknek szolgáltatnak elég tsendes, és valóban úri lakást is. Levegõje igen egésséges, és jó lakást szolgáltat. Határja trágyázást kiván, melly után jól termõ, legelõje szoross, fájok elég van mind a’ két féle, országos Vásárjaik is helyben, eladásra alkalmatos módgyok a’ szomszéd Bányászi Városokban.
| |||