„Ozirisz-mítosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Ozirisz halála és feltámasztása: form, link, elirasok jav. |
a →Hórusz születése és gyermekkora: form, link |
||
43. sor:
===Hórusz születése és gyermekkora===
[[File:Egyptian - Isis with Horus the Child - Walters 54416 - Three Quarter Right.jpg |thumb|left|upright|A Hóruszt szoptató Ízisz]]
Az egyiptomi forrásokból ismert történetben Ízisz a [[Nílus-delta]] papirusznádasába rejtőzik Széth elől, aki magára nézve fenyegetőnek érzi a gyermek létét. A hely neve egyiptomi nyelven ''Akh-biti,'' „Alsó-Egyiptom királyának papiruszrengetege”.<ref name="Hart 80">Hart 2005, pp. 80–81</ref> A görög írók Khemmisznek nevezték és úgy tartották, [[Per Uadzset|Butó]] városának közelében található,<ref>Plutarch 1970, p. 313</ref> de a mítoszban a földrajzi hely mellékes, az elvonulás és biztonság ikonikus helyeként jelentős.<ref name="Assmann 133">Assmann 2001, p. 133</ref> A papirusznádas fontosságát jelzi az is, hogy gyakran ábrázolják a művészetben; az egyiptomi mítoszok legtöbb helyszínére ez nem jellemző. Ízisz itt ad életet gyermekének, Hórusznak, és itt neveli, ezért nevezik a papirusznádast „Hórusz fészkének”.<ref name="Pinch 80"/> A Hóruszt szoptató Ízisz alakja gyakori témája az egyiptomi művészetnek.<ref name="Hart 80"/>
Egyes szövegekben Ízisz útnak indul fia születése után, az emberek világában jár, ahol kiléte titokban marad, sokszor még segítséget is kér az emberektől. Egyiptomi mítoszban szokatlan motívum ez, mert az istenek és emberek általában elkülönült szférában léteznek.<ref name="Meeks 82">Meeks and Favard-Meeks 1996, pp. 82, 86–87</ref> Ahogy a mítosz korábbi szakaszában is, itt is gyakran segítik más istenek, akik védelmezik gyermekét távollétében.<ref name="Pinch 80"/> Egy mágikus ráolvasás szerint hét kisebb
A mítosznak ebben a részében Hórusz sérülékeny gyermek, akire veszélyek sora leselkedik. A varázsszövegekben, melyek a gyermek Hórusz történetét használják gyógyító erejük alapjaként, különféle betegségeket és sérüléseket tulajdonítanak neki, skorpiócsípéstől az egyszerű gyomorfájásig,<ref>Meeks and Favard-Meeks 1996, p. 73</ref> attól függően, épp milyen betegség gyógyítására szánták őket.<ref>Pinch 2004, p. 39</ref> A leggyakoribb változatban a gyermek istent kígyó marja meg, ami tükrözi az egyiptomiak félelmét a kígyómarástól.<ref name="Pinch 80"/> Egyes szövegek utalnak rá, hogy ezeket az ellenséges teremtményeket Széth küldte.<ref>Griffiths 1960, p. 50</ref> Ízisz vagy saját varázserejével gyógyítja meg gyermekét, vagy más isteneket – például Rét vagy Gebet – vesz rá könyörgéssel vagy fenyegetéssel, hogy segítsenek rajta. Míg a mítosz első szakaszában elsődlegesen a gyászoló szerepében mutatkozik, ebben a szakaszban ő az ideális anya.<ref>Pinch 2004, pp. 147, 149–150, 185</ref> A mágikus ráolvasásokban Ízisznek a fia meggyógyítására tett törekvéseit terjesztik ki minden betegre.<ref name="Assmann 133"/>
| |||