„William-Adolphe Bouguereau” változatai közötti eltérés

 

[[1850]]-[[1854]]-ben [[Itália|Itáliában]] [[Raffaello]], [[Andrea del Sarto]], [[Guido Reni]] alkotásait tanulmányozta, és ezek hatására mitológiai tárgyú képeket is alkotott. Témaválasztása igen gazdag: festett számos portrét, továbbá [[zsánerkép]]eket, vallásos és történelmi kompozíciókat. Párizsban a [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] a hagyományos festészeti irányzatokat tanította. Útkereső tanítványai közül sokan, így [[Lovis Corinth]] és [[Ferenczy Károly]] is az impresszionizmus, a fauvizmus vagy az [[expresszionizmus]] útjára tértek. színházias díszletekkel megörökített egy pokolbéli jelenetet, amely azt ábrázolja, hogyan szemléli Dante és Vergilius azokat az embereket, akik a pokolban is egymás torkának esnek, akár itt a földön (''Dante et Virgile en enfer'', [[1850]]), a halottak napjának ünnepét (''Le jour des morts'', [[1859]]), a fiúgyermek búcsúját apjától (''Tóbiás búcsúja apjától'', [[1860]]), és láthatjuk, hogy a Tisztaság felöltözve és meztéláb jár (''Au bord du ruisseau'', [[1875]]). A fiatal pásztorlány lehet egyszerű zsánerkép (''La jeune bergère'', [[1885]]), de a breton félszigeten és más [[Franciaország|francia]] tájakon és szerte [[Európa|Európában]] sok volt belőlük. ''A rózsás Szűz Anya'' (=''La Madone aux Roses'', [[1903]]) képe máig tartóan kielégíti a katolikus népi vallásosság igényeit.

 

=== Ismertebb munkáiból ===