„Algyógy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
56. sor:
A [[17. század]]tól [[1918]]-ig két külön politikai községből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A [[17. század]]ban a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát. Az [[1684]]-ben készült leltár ebédlő és lakószobák mellett „feredőt” is említ benne.<ref>{{Opcit|n=Kiss|o=208}}</ref> [[1731]] körül évi három országos vásárt tartott, [[Március 12.|Gergely]], [[Május 5.|Gotthárd]] és [[Szeptember 1.|Egyed]] napján.<ref>Binder Pál: Régi kalendáriumok az erdélyi és partiumi vásárokról és sokadalmakról (1572–1676). ''Néprajzi Látóhatár'' 1993/1–2. sz. [http://www.neprajzilatohatar.hu/pdf/neprajzilatohatar_19930102/neprajzilatohatar_19930102_111-124.pdf] {{pdf}}</ref> [[Kálvinizmus|Református]] egyháza [[1766]]-ban [[leányegyház]]aival, [[Bokajalfalu|Bokajjal]], [[Gyalmár]]ral és [[Máda|Mádával]] 79 férfiből és 82 nőből állt. Nemesek alkották, az 1696-os [[Egyházi vizitáció|vizitáció]] bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.”<ref>Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: ''A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere.'' 1. Kolozsvár, 2003, 25. o.</ref> [[1784]]-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. [[1786]]-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49% [[jobbágy]], 38% [[zsellér]], 3% nemes és 5 pap.
[[1848]]. [[november 21.|november 21]]–[[november 22.|22]]-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők kúriáit kirabolták, református egyházának lelkészét, tanítóját és presbitereit, összesen 17 főt legyilkoltak. Amikor a helyszínre érkezett császári katonaság vezetője, [[Johann Nahlik]] százados leállította a pusztítást, a jelen lévő [[Petre Dobra]] ezt "reakciós tettnek" nevezte.
[[1892]]-ben [[Kuun Kocsárd]] helyi földbirtokos alapítványt tett, amelyen a Földművelési Minisztérium és az [[EMKE]] földműves iskolát hozott létre [[Székelyek|székely]] diákok számára szarvasmarha-tenyészettel, fa- és gyümölcsfaiskolával. [[1900]]-ban a korábban 40-es diáklétszámot 60-ra emelték föl. [[1910]]-ben a község legnagyobb földbirtokosa az EMKE volt. [[1921]]-ben az iskolát a földreform részeként megszüntették, de a román állam később újraindította, és jelenleg Alexandru Borza Mezőgazdasági Kollégium néven működik. [[1908]]-ban a magyar állam a településtől nyugatra, [[Csigmó]]tól északra megnyitotta vasmunkás tüdőbeteg-szanatóriumát, amely ma is működik.
| |||